Tavaly 9,1 százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. 2024-ben 77 500 újszülött sírt fel a szülőszobákban. A demográfiai adatok szerint valamivel csökkent, 0,5 százalékkal esett a halálozások aránya 2023-hoz képest, tavaly 127 500 magyart gyászolt a családja. A házasságkötések száma több mint hét százalékkal, a teljes termékenységi mutató pedig 8,3 százalékkal zuhant be egy év alatt. Jelenleg Magyarországon egy nőre 1,38 szülés jut, amit rendkívül alacsonynak számít, ez derül ki a Központi Statisztikai HIvatal (KSH) tavalyi évet összegző demográfiai adataiból.

A tényadatok szerint idén január 1-jén Magyarországon 9 millió 540 ezren éltek, ez a népességszám pedig nagyon messze van attól az adattól, amit 1981. január 1-jén regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarországon a nyolcvanas évek elején mérték a legmagasabb népességszámot, akkor 10 millió 713 ezren éltek hazánkban.

Azóta a lakosság létszáma változó ütemben, de folyamatosan csökken. 2024-ben a születések száma a halálozásokénál nagyobb mértékben esett vissza, ebből adódóan a természetes fogyás üteme nőtt, 50 ezer fő volt, 16 százalékkal több az előző évinél. 

A TikTok sztároknak óriási hatása lehet

Ahhoz, hogy Magyarországon megálljon a népességfogyás 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek. Demográfusok szerint a fiatalokat máshogy kell ösztönözni a gyermekvállalásra, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján. Példaként említették, ha esetleg Taylor Swift gyermeket vállalna, az nagyobb ösztönzést jelentene, mint azok az akciótervek, amelyeket az európai tagállamok mostanában bevetnek. 

Kapcsolódó

A demográfiai mutatókban fontos szerepet foglal el a nemzetközi vándorlás is, ami az egy évvel korábbinál kisebb mértékű. Az ötezer fős pozitív egyenlegének hatására idén év elején az ország lélekszáma ténylegesen 45 ezer fővel volt kevesebb, mint 2024. január 1-jén.

A KSH tanulmány szerint a népesség korszerkezete tovább idősödött, amihez az időskorúak számának növekedése mellett a gyermek- és az aktív korúak csökkenő létszáma is hozzájárult.

2024-ben korcsoport szerinti népesség alakulása:

  • a 65 éves és annál idősebbek száma 9,4 ezerrel, 0,5 százalékkal nőtt;
  • a gyermekkorúaké (0–14 évesek) 16,1 ezer fővel, 1,2 százalékkal csökkent;
  • az aktív korúaké (15–64 éves) 38,3 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent;

Ennek következtében 2025. január 1-jén száz aktív korúra 22,2 gyermekkorú és 32,3 időskorú jutott, utóbbi érték némileg emelkedett az előző évhez képest. 

A 65 éves és annál idősebbek száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 évesekét, azóta az időskorúak túlsúlya folyamatosan nő. 2025. január 1-jén száz gyermekkorúra 146 időskorú jutott, szemben az előző évi 143-mal, emelte ki a statisztikai hivatal tanulmánya.

Magasak a halálozási ráták, 2024-ben a halálozások száma valamennyi vármegyéjében és a fővárosban is meghaladta a születésekét. A természetes fogyás az alacsony születési és az átlagosnál magasabb halálozási ráták következtében Békés, Zala és Somogy vármegyében volt a legnagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legkisebb mértékű, utóbbi vármegyékben az országosnál fiatalabb a lakosság korösszetétele.

A csecsemőhalandóságnak bár egyre kisebb szerepe van a halálozásban, mégis fontos mutatószám, mivel az egészségügyi ellátás színvonalát fejezi ki. A csecsemőhalandóság Magyarországon 2017-ben csökkent 4 ezrelék alá, majd – kisebb ingadozásoktól eltekintve – a 2023-ban 3,1 ezrelék volt a mutató, ami az addig mért legalacsonyabb érték volt. 2024-ben az ezer újszülöttre jutó 1 éven aluli meghaltak aránya 3,8 ezrelékre nőtt. A 2024-ben bekövetkezett 295 csecsemőhalálozás az előző évhez viszonyítva 25 százalékos emelkedést jelent.

Az újszülöttek arányában nem állunk jól Európában sem. 2023-ban az Európai Unió 22 tagállamában csökkent, és csak Máltán, Portugáliában, Bulgáriában, Cipruson, valamint Írországban nőtt a születések száma az egy évvel korábbihoz képest. Csehországban, Lengyelországban és Romániában 10 százalék feletti volt a születésszám visszaesése.

Magyarországon 2023-ban az előző évinél 2,2 százalékkal kevesebb gyermek született, ez az uniós átlagnál az 5,5 százalékos csökkenéshez képest azért kedvezőbb adat.

Egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás

Érdekességként megemlítik a tanulmányban, hogy a 44 év felett gyermeket vállalók száma 2023-hoz képest tavaly nem csökkent. 2024-ben 390-en vállaltak gyermeket túl a negyvennegyedik születésnapjukon, egy évvel korábban tízzel kevesebben.

Az elemzés adatai arra világítanak rá, hogy a legkevesebb gyermeket vállaló, 44 év feletti anyák kivételével minden korcsoportban visszaesett a születések száma, leginkább a 25–29 és a 30–34 évesek esetében. 

A születésszám-csökkenés mintegy kétharmada ebben a két korcsoportban következett be. A gyermekek több mint fele 30 éves és annál idősebb nőtől született. 

Kiemelték, hogy a rendszerváltás idején még a 25 évnél fiatalabb nők hozták világra az újszülöttek több mint felét, az azóta eltelt idő alatt a nők átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 évről 29,4 évre tolódott ki.

Manapság a családalapítást és a gyermekvállalást abban az életkorban kezdik a nők, amikor három évtizeddel korábban szinte már befejezték. 

Már 100 ezren érkeztek Ázsiából

A pandémia után elindult egy visszarendeződés a községekből a városok irányába, majd 2024-ben enyhén ismét nőtt a városokból a községekbe költözők száma. A fővárosban 2023 óta vándorlási nyereség keletkezik. Budapest gyakorlatilag az összes vármegye lakossága számára vándorlási célterület, azonban elvándorlás is jellemzi, a szuburbanizációs folyamatokkal összhangban elsősorban Pest vármegye irányába.

A Magyarországon élő, külföldön született magyar állampolgárok száma idén január 1-jén 443,5 ezer fő volt.  A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok valamivel több mint fele (53 százaléka) az európai kontinens valamely országának állampolgára. Míg 2015-ben a hazánkban élő külföldiek 36 százaléka a szomszédos ország állampolgára volt, addig 2025-ben ez az arány már csak 25 százalék volt.

A külföldiek 39 százaléka Ázsiából, 5 százalékuk Afrikából, 3 százalékuk pedig az amerikai kontinensről származott. Miközben az európai országok állampolgárainak aránya jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben - 69 százalékról 53 százalékra -, az ázsiaiaké folyamatosan növekedett 23 százalékról  39 százalékra. Az ázsiai kontinensről származók létszáma 2015 és 2025 között 34 ezerről közel 100 ezer főre nőtt – írja az elemzés.