Ha Taylor Swiftnek kisbabája születne az sokkal jobban ösztönözné a fiatalokat a gyermekvállalásra, mint azok a megoldások, amit akár a nyugat-európai államok a mindenféle gyermekvállalást ösztönző intézkedéseikkel kitalálnak, hangzott el a  Magyar Közgazdasági Társaság (MKT)  demográfiai szakosztályának online konferenciáján. 

A világban két nagy demográfiai megatrend érvényesül az egyik a születéskor várható élettartam növekedése, a másik pedig a termékenységi arányszám csökkenése, mondta Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense. Példaként bemutatta, hogy míg 2010-2015 között 70 év volt a várható élettartam, ez a 2100-ra 77 évre is emelkedhet majd. A termékenységi arányszám pedig 2010-2015-ös 2,5-hez képest 2100-ra 2-re vagy még ez alá is csökken. 

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Magyarországon 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek, hogy megálljon a népességfogyás.

Európa rosszul áll

Persze vannak kontinentális különbségek is, hívta fel a figyelmet a demográfus. A termékenységi arányszám Európában a legtragikusabb, itt már 2 alá csökkent, miközben Afrikában még 4 körül van.

Magyarországi adatokat kiemelve Tóth I. János felhívta a figyelmet arra, hogy a két demográfiai megatrend nálunk is érzékelhető, jelenleg 77 év körül van a várható élettartam, ami a 2000-es években 70 év volt, a termékenységi arányszám pedig nálunk is csökken, 2024-ben 1,38-ra csökkent, de 1978-tól már 2,1 alatt van.

A KSH adatai szerint a tavalyi születésszámok is aggasztóak. 2024-ben 77,5 ezer baba született Magyarországon, ami 9,1 százalékkal, mintegy 7700 újszülöttel kevesebbet jelent, mint egy évvel korábban. 

A születések számának visszaesésében a termékenység mérséklődése mellett a szülőképes korú (15–49 éves) nők létszámának hosszú ideje tartó csökkenése is szerepet játszott, létszámuk a tavalyi évben 42 ezer fővel lett kisebb.

Kapcsolódó

A jelentős visszaesés egyik oka az, hogy az 1974-ben született nagy létszámú generáció kilépett a szülőképes korból

– hangzott el a konferencián.

A népességszám csökkenésére egy gazdasági-demográfiai paradoxon is hatással van. A demográfus megjegyezte, hogy míg Amerikában 40 ezer dollár az egy főre jutó GDP, a termékenységi arányszám pedig csak másfél, vagyis ennyi gyermek jut egy szülő nőre. Míg az alacsonyabb fejlettségű országokban, ahol 10 ezer dollár az egy főre jutó GDP ott 2,5 gyermeket szülnek átlagosan a nők. Afrikában pedig, ahol az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP - nagyjából 1800 dollár körül alakul -, a  termékenységi arányszám 4,4 vagyis az egyik legmagasabb.

Az OECD országok között Izraelben átlagosan három gyermeket vállalnak a családok. Az is probléma, hogy egyre később születik meg az első gyermek. Törökországban 27 éves koruk körül szülnek a nők, Magyarországon 28 évesen vállalják az első gyermeket, az OECD országokban pedig 30 éves korban döntenek jellemzően a gyermekvállalás mellett, de Dél-Koreában is 33 éves koruk körül szülik meg első babájukat a nők.

Szomorú adatok várhatók 2050-re

2017 és 2050 között például Magyarországon a népesség 12,5 százalékkal csökken majd, mondta Tóth I. János. Hozzátette: Kelet-Európa van a legrosszabb helyzetben, példaként említette, hogy Szerbiában 16 százalékkal, Lengyelországban 14 százalékkal, Szlovéniában 23 százalékkal, Bulgáriában pedig 21 százalékkal fog csökkenni a népesség 2050-ig, de ezekben a demográfiai mutatókban a migrációnak is fontos szerepe van.

Eddig a globális népesség egy növekvő korszakban volt, de úgy tűnik, hogy belépünk egy csökkenő korszakba, amelyben Magyarország már jócskán benne van, hiszen 1981 óta csökken a népességszám.

A népek és családok csendben hozzászoknak ehhez a rossz demográfiai trendhez, a fiatalok pedig sokszor, azért nem vállalnak gyermeket, mert attól félnek, hogy csökken a családi kassza

 – fogalmazott Mádi László, közgazdász, főiskolai tanár.

A társadalom állapota, orientációja életmódja befolyást gyakorol a gyermekvállalásra, fogyasztóorientált lett a társadalom, sokan tartanak a gyermekneveléssel együtt járó felelősségvállalástól is.

De itt vannak az elmúlt öt év negatív eseményei is, a covid, a háború, vagy a globális felmelegedés, ami a bizalmat és a hosszú távú szempontokat ássák alá. Az országok válságként érzékelik a termékenységi ráta bezuhanását

– mondta Asztalos Péter, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági szakértője. 

Példaként említette, hogy minden ország más szinten foglalkozik a témával, Dél-Koreában termékenységi vészhelyzetet hirdettek, Japánban ez a probléma már egy évtizede előtérben van. Lengyelországban például 50 százalékkal megemelték a családtámogatások összegét. Spanyolországban 16 hét apasági szabadságot vezettek be, ezek komoly intézkedések, hívta fel a figyelmet a jegybank szakértője. 

A gazdasági mutatók és termékenységi ráta között komoly együttmozgás figyelhető meg. Ha a jövőkép pozitív, ha konjunktúra van, jó irányba megy a világ, az pozitív hatással van a termékenységre, ha nem ilyen irányba mennek a dolgok, mint ahogy ez az elmúlt öt évben történt, akkor az negatív hatással van a gyermekvállalásra is. 

Sok múlhat Taylor Swiften

Példaként említette, máshogy kell gondolkodni, mert a mai fiatalok számára például Taylor Swift az egyik követendő példa. Az énekesnőnek több mint 547 millió követője van a világhálón, Ha a popsztár gyermeket vállalna, az az Instagram követői számára egy pozitív példa lenne, és ez talán sokkal nagyobb hatást jelentene a termékenységre, mint azok a döntések, amit akár a nyugat-európai államok a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseikkel megtehetnek.

Az szja-mentesség kiszélesítésével kapcsolatban Platthy Iván nyugalmazott államtitkár azt mondta, hogy ez az intézkedés semmilyen hatással nem lesz a magyar termékenységre, pénzzel nem lehet megvenni a fogyó nemzetet.

Mádi László szerint az szja-mentességnek lehet pozitív hatása, mert a családok jobb anyagi helyzetbe kerülhetnek, de csodát a két-és három gyermekes anyák szja-mentességétől nem szabad várni. 

Asztalos Péter, az MNB vezető közgazdasági szakértője szerint Magyarországon eddig a második gyermek megszületését nem támogatták eléggé, márpedig ha ezt nem teszik meg, akkor kevesebb harmadik gyermek fog születni.

Nincsen olyan csodaszer, ami megoldja a gyermekvállalás problémáját. Meg kell kérdezni a családokat, hogy miért nem vállalnak gyermeket, párbeszédre van szükség. Azt kell megoldani, ami a ténylegesen akadályt jelent. Például, probléma lehet, hogy az óvoda hamar bezár, akkor arra kell megoldást találni. Családbarát szemlélet erősítésére van szükség, emellett pedig jó kérdéseket kell feltenni, és az utóbb említett megoldások jellemzően nem kerülnek hatalmas összegbe. Úgy fogalmazott Asztalos Péter, ha megfelelő kérdéseket tesznek fel a családoknak, akkor jó válaszok érkeznek, és akkor tudnak  jó megoldásokat a közgazdászok kidolgozni a kihívásokra.