Ha külföldön nyaralunk, bármikor előfordulhat velünk, hogy egy nagyon spéci éttermet keresnénk a közelünkben, vagy esetleg egy olyan fontos táblába vagy kiírásba csöppenünk, amit mindenképpen le kellene fordítanunk valahogy. De az is lehet, hogy meglátunk egy szobrot az utcán és fogalmunk sincs, kit ábrázol.

Ezek mind olyan élethelyzetek, amikben az olyan chatbotok, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini a segítségünkre lehetnek, sőt, a teljes utazásunkat is meg tudják tervezni, be tudják mutatni a helyi kulináris különlegességeket vagy akár az adott ország nyelvének legalapvetőbb kifejezéseit is a szánkba tudják rágni, akár fonetikusan is.

Ezeket figyelembe véve valamennyi okostelefongyártó a piacon versenyt fut az idővel azért, hogy az előbb sorolt műveleteket egy egyetlen gombnyomással elérhető, AI-alapú asszisztenssel tegye bármikor azonnal elérhetővé, megkönnyítve ezzel a mindennapjainkat.

Izgalmasan hangzik, igaz? Nos, a magyarok nagy részét ez különösebben nem érdekli.

A Pulzus ezer fő megkérdezésével készült felméréséből, amely az Economx megbízásából készült, az derül ki, hogy a teljes lakosság 44 százaléka nem használja az utazás során a mesterséges intelligenciát, és nem is érdekli, 31 százaléka ugyanakkor tervezi használni. A megkérdezettek 37 százaléka 18 és 39 év közötti, 34 százalékuk 40-59 éves, 29 százalékuk pedig 60 év feletti. A válaszadók felének alapfokú végzettsége van.

Jól megvannak nélküle is

A kutatás érdekessége, hogy igen kimagasló eltérések vannak a nemek, az iskolázottság és aszerint, hogy milyen típusú településen élnek a válaszadók.

Míg a férfiaknál 34-36 százalékos arányban vannak többségben azok, akik tervezik az AI-t használni utazás során, addig a nőknél igen markáns, 27-53 százalékos arányban azok vannak többségben, akik egyáltalán nem tervezik az utazásnál segítségül venni azt.

Kép: Economx, Pulzus

A 60 év felettiek 53 százaléka egyáltalán nem érdekelt az AI utazáshoz való használatában, 36 százalékuk viszont igen, bár még nem használja. A 40-59 év és a 18-39 év közöttiek majdnem egyhúron pendülnek, ha az AI bojkottálásáról van szó, mivel előbbi korosztály 39, utóbbi 38 százalékban érdektelen iránta. Érdekesség ugyanakkor, hogy az AI-val utazni tervezők kategóriáját is a 60 év felettiek vezetik, 36 százalékkal, a két csoportot összevetve pedig a legfiatalabb 18 és 39 év közötti korosztály utazna vagy tervezne utazást a legkevesebb eséllyel az AI asszisztenciájával.

Akik használják, azok a legnagyobb arányban fordításhoz használják, a legkevésbé pedig szállások és jegyek keresésére, foglalására. A 40-59 év közöttiek kiugróan magas, 16 százalékos arányban használják kizárólag fordításra az AI-t, a 18-39 évesek 13 százaléka pedig útiterv készítésére, vagy akár ennél többre is.

Kép: Economx, Pulzus

A diplomások a legnyitottabbak az AI használatára, és azok, akik Budapesten illetve vármegyeszékhelyen élnek. A vármegyekszékhelyen és a fővárosban élők egyformán 11-11 százalékos arányban szinte mindenre használják az AI-t, ha vakációznak.

Rendkívül a nagy szórás ugyanakkor az AI-t használni tervezők és a technológiát bojkottálók között, ha csak a településeket nézzük. Ugyan a budapestiek 44 százaléka, valamint a vármegyeszékhelyen és a városokban élők 31 százaléka tervezi az AI-t aktívan használni utazáshoz, mégis nagyobb arányban vannak ezekben a kategóriákban is azok, akiket egyszerűen hidegen hagy az AI: a vármegyeszékhelyen élők 38, a városokban élők 43 százaléka gondolja így, míg a községekben élők 55 százalékát nem érdekli a technológia.

Kép: Economx, Pulzus

Mi lehet a szórás oka?

Az, hogy ennyire vegyesen állnak hozzá a magyarok mind az életkor, mind a végzettség, mind pedig a lakóhely tekintetében e mesterséges intelligencia használatához (legalábbis ha nyaralásról van szó), annak két fő oka lehet:

  1. A magyarok többsége már megszokott, jól beolajozott applikációkat használ az útitervek készítéséhez, a szállásfoglaláshoz és a fordításhoz is (Booking.com, Airbnb, Google és Apple Térkép, Google Fordító stb.), és – néhány csúcsgenerációs Android-telefont használó válaszadót leszámítva – kevesen tudják, hogy ezeket egy ökoszisztémaként is lehet már használni, például a Google Gemini AI segítségével.
  2. Jelenleg hiányzik a magyar alap- és felsőoktatásból a megfelelő 'prompt engineering', és egyelőre a hazai munkaadóknak is csak egy kis százaléka kezdte el komolyabban elmélyíteni az AI helyes használatához szükséges tudást.

A fent felsorolt állításokat az Economx-nak korábban a Szegedi Tudományegyetem és a HUN-REN Kutatóintézet kutatói is alátámasztották, ahogy a KPMG nemrégiben elvégzett, széleskörű kutatásának eredményei is.

Olyan újítást kapott a Google, ami miatt még kevesebbet fog hosszan böngészni a neten

Egy, az Egyesült Államokban már régóta elérhető újítás jelent meg a Google keresőjében: mostantól, ha valamire rákeresünk vagy rákérdezünk a jól ismert keresőben, akkor megjelenik a Gemini AI-alapú áttekintője.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó