Áprilisban egy nyílt, anonim levélben fordultak a Wolt és a Foodora magyarországi futárai a hatóságokhoz és a közvéleményhez, melyben a bevételeik drasztikus mérséklődésére figyelmeztetnek.

A levél tanúsága szerint a címpénzek és a távolsági díjak folyamatos csökkenése, illetve az infláció és a munkavégzés költségei (üzemanyag, adók, járulékok) jelentős emelkedése versenyképtelenné tette ezt a szakmát. Szerintük egy futár óránként átlagosan három címet tud teljesíteni, ami bruttó 1100 forintos címpénzzel és borravalóval számolva mindössze nettó 1800 forint körüli órabért eredményez.

Az alábbi cikkben összefoglaltuk, hogy milyen költségekre és bevételekre számíthatnak a magyarországi futárok, illetve hogy miért változtak az ételkiszállítók kiadásai.

Kaotikus kifizetés

A fenti levelet jegyző futárok többek között a transzparens működés hiányát problematizálták. Állításuk szerint nem tudják nyomon követni, hogy pontosan miként alakul a címpénz, a felvételi és leadási díj, és milyen arányban részesülnek ezekből. Az ételfutárok díjai cégenként változnak, de sehol sem a felhasználó által látott összeget kapják meg, az adott rendelés sajátosságait figyelembe véve kevesebbet vagy többet utalnak nekik a kiszállítási díjnál. Ennek az oka a dinamikus díjazásban keresendő, vagyis 

a forgalomtól, a kiszállítási távolságtól, a futárok számától, időjárástól és rendelés értékétől függően belőnek egy címpénz ajánlatot és azt vagy elfogadja a futár vagy nem

– mondta az Economxnak Tóth Gergő, a Futárok Ligája képviselője. Amennyiben valaki nem fogadja el az applikáció által felkínált összeget, akkor más futároknak is felajánlják a címet és még egy magasabb értékű szállítás is lehet belőle.

Mára a Woltnál és Foodoránál is megszűnt a minimum díj (ebben csak a kilométer volt a mozgó tétel). Tóth Gergő hangsúlyozta, hogy nem történtek meg az inflációt, az emelkedő flottadíjakat és az adóváltozást ellensúlyozó címpénzemelések, ezért a párhuzamos szállítással próbálták némileg növelni a futárok bevételeit – vagyis azzal a konstrukcióval, hogy egy étteremből egymás utáni időpontokban rendelt tételre mindössze egy futárt küldenek.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kata és a futárok

Mindenekelőtt a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2022-es megszüntetése okozta a legnagyobb változást az ételfutárok keresetében. A kata hatálya alatt bevételtől függetlenül fix évi 600 ezer forint volt az adó nagysága – plusz 50 ezer forint helyi iparűzési adó (hipa) – a futárok számára. Az ezt felváltó átalányadózás esetében jogszabályokban rögzített, mely tevékenységek milyen költséghányad alá esnek. A költségszámlákat tehát nem kell gyűjteni, a jogszabály dönti el, hogy a bevétel hány százalékát kell költségnek tekinteni. Ha ezt a részt levonják a bevételből, akkor abból kerül levonásra a személyi jövedelemadó, a tb és a szochó.

Molnár-Vojtkó Tünde a futárok 2021-23 közötti költségeivel foglalkozó elemzése a kérdésünkre, hogy azóta miként változtak a költségek, a cégek adatközlésének elmaradására hivatkozva nem tudott konkrét számokat mondani. A tanulmányt megrendelő Futárok Ligája szerint az átlagosnak tekinthető, évi 8 millió forintos árbevétel esetén 

  • 2022 előtt még 7,3 millió forint bevétel maradt, 
  • ami az átalányadó miatt 16 százalékkal, 6,1 millió forintra csökkent – ebből kell finanszírozni a megélhetésen túl a vállalkozói költségeket.

Jelen konstrukcióban a bevétel növekedésével arányosan csökken a futár jövedelme: 12 millió forintos árbevétel esetén már 20 százalékot buknak az adón. A kata hatálya alatt viszont ez pont fordítva volt: minél magasabb volt a kereset arányaiban, annál kisebb terhet jelentett a tételes fix adó. A négy bevételi kategóriában (évi 6, 8, 10 és 12 millió forint) 

átlagosan 17 százalékkal kisebb jövedelemhez jutnak a futárok ugyanannyi munkával az adózási környezet változása miatt.

Az átalányadózó ételfutárok esetében jelenleg érvényben lévő 40/60 százalékos arány (40 százalék költséghányad, 60 százalék adóalap) helyett a taxisokhoz hasonlóan 80/20 százalékos megoszlást tartanának méltányosnak a fenti nyílt levelet jegyző ételszállítók. Tóth Gergő elárulta, hogy az adózással kapcsolatban már tavaly november óta folynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) az egyeztetések,

amely támogatja a 80/20 százalékos arány bevezetését, ami reményeik szerint a jövő évi költségvetésbe már be is fog kerülni.

Bevételcsökkenés

Az adózási tételek és a megélhetési költségek növekedése mellett sokan a pályaváltást választották, illetve több olyan eset is napvilágra került, hogy a vállalkozói költségcsökkentés végett egy másokkal megosztott fiókat használnak a futárok.

Molnár-Vojtkó Tünde tanulmánya hangsúlyozza, hogy éves átlagban először 14,5, majd 17,6 százalékos inflációval társult a futárok 2021-2023 között regisztrált jövedelemcsökkenése. A napi étkezésen túl a munkaeszközük (kerékpár, robogó, autó) folyamatos karbantartása is fontos költségtételnek mondható, amihez semmiféle hozzájárulást nem kapnak az ételszállítók. Pedig egy műszaki probléma több napos kiesést is jelenthet a munkából.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ezért egy olyan, napi 8 órás, havi 21 napos munkarendet vett alapul az elemzés, amiben a kerékpárosoknál a megfelelő napi kalória bevitellel, a motoros és autós futároknál pedig az üzemanyag díjjal és a javítási költségekkel számoltak. Ezeket a költségeket a bevételből levonva nemcsak a futár keresetek nominális alakulását, hanem a 2021-23 közötti (inflációval korrigált) reáltérték szerinti változást is figyelembe vett a tanulmány. Ennek alapján egy 

  • bringás futár 2021-ben: 2 382 960 forintot vihetett haza – 2023-ban: 2 160 410-et, ami reálértéken 1 604 440 forintnak felel meg
  • robogós futár 2021-ben 4 050 659 forintot keresett – 2023-ban 3 835 125 forintot, ami 2 848 176 forintnak felel meg reálértéken 
  • autós futár 2021-ben 3 076 185 forint vitt haza – 2023-ban 2 448 527 forintot, ami reálértéken 1 818 411 forintot jelent

Vagyis a biciklis futároknak két év alatt 32,7 százalékkal, a robogósoknak 29,7 százalékkal, míg az autósoknak 40,9 százalékkal csökkent a jövedelmük, tehát a személygépjárművel közlekedőknél volt a legjelentősebb a mérséklődés. A Futárok Ligája kutatása szerint a teljes futártársadalom 40 százalékát teszik ki az autót használók, a motoros és kerékpáros pedig 30-30 százalékot. Az elmúlt években nőtt a motorizáció mértéke, így mára az autós-motoros futárok aránya meghaladta a 70 százalékot.

A flották feltűnése

A kata módosítással közel egyidőben vásárolta meg a Woltot a DoorDash amerikai vállalat, a cég üzletpolitikájában is változást hozott a tulajdonosváltás, nemsokára flottacégeken keresztül kezdték alkalmazni a munkavállalóikat. 

Alapvetően háromféle jogviszony lehetséges a Woltnál:

  • lehet valaki egyéni vállalkozó,

ha azonban a munkavállaló nem szeretne saját céget fenn tartani, akkor

  • dolgozhat szövetkezeten keresztül,
  • vagy flottapartnerek közvetítésével. 

Hartyáni Orsolya, a Wolt Magyarország ügyvezető igazgatója a Telexnek elárulta, ők csupán megadják, hogy hány futárra van szükségük, ezt követően a flottapartnerek kiszervezik számukra a kért munkaerőt.

A flottacégek egy bizonyos százalékot kérnek a futár fizetéséből, ezért cserébe eleinte garantált bérminimumot biztosítva hirdettek munkát (ez a forgalom kockázatának kitett futárok számára vonzó lehetőségnek tűnt), azzal az ígérettel, hogy ha ennél többet keres egy munkavállaló, akkor azt meg fogja kapni. Azonban a legtöbb zónában másfél-két éve kivezették a garantált óradíj minimumot, sőt bizonyos esetekben az egyéb juttatásokkal is elmaradtak. 

Feltételezhető, hogy ezek a futár alkalmazottak nincsenek bejelentve még nyolc órára se (általában többet dolgoznak, mint napi nyolc óra), hanem két- vagy négy órás bejelentéssel rendelkeznek

– mondta Tóth Gergő a flottapartnerek által foglalkoztatottakról, akik után ennek megfelelően jóval kevesebb járulékot is fizetnek. Több olyan eset is eljutott a Futárok Ligájához, hogy egyszerűsített foglalkoztatással (efo) dolgoztatták a futárokat, ami semmilyen TB-szolgáltatásra nem jogosítja a munkavállalót.

A vendégmunkások

A flottacégek kezdetben nem a külföldi munkaerő behozatalára alakultak, de a későbbiekben egyre inkább beszervezték a vendégmunkásokat, az ő esetükben jogszabályban rögzített, hogy először magyar munkavállalónak kell felajánlani az adott állást. A Wolthoz érkező külföldi munkaerő esetében nemcsak a flottacég, hanem az adott munkavállalót közvetítő – és sokszor a szállásukat is biztosító – cég is levesz valamennyit a futárok fizetéséből.

Az itt dolgozó nem EU-s munkavállalók – a saját elmondásuk szerint – ráadásul sokszor alacsonyabb fizetést kapnak, mint amit a toborzó cégek ígértek nekik.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a magyarul és bizonyos esetekben angolul se beszélő munkavállalók, akiknek a helyzetükkel már korábban is foglalkoztunk. A Woltnál nem követelmény semmiféle konkrét nyelvtudás a futárkodáshoz, szemben a Foodorával, ami semmilyen külföldi munkaerőt biztosító flottapartnerrel nem működik együtt, így a szerződéskötés folyamatát minden esetben az adott magánszemélynek kell intéznie egyéni vállalkozóként vagy diákszervezeten keresztül, ez pedig megköveteli az alapvető angol vagy magyar nyelvismeretet.

Mennyien vannak

Nyilvános adatok nem állnak rendelkezésére a magyarországi futárok számáról, a Wolt 10 ezer futárpartnert említ, a Foodora 5-6 ezret. Tóth Gergő szerint ezek között találunk átfedést, nagyjából 2 ezer ember dolgozhat kettős szerződéssel, azonban a két nagy cégnél ténykedő körülbelül 13 ezer ételfutár száma kiegészül nagyjából 1500 egyéb éttermi futárral.

Mindazonáltal alig több mint 2 kétezer, főállású ételszállító is el tudná végezni a közel 15 ezer futár által végzett munkát.

A Futárok Ligájának becslése szerint nagyjából 1500 főállású munkavállaló lehet, akik elviszik a munka 80 százalékát, a maradék 20 százalék pedig a diákok és a másodállású ételfutárok között oszlik meg (utóbbiak között a diákok aránya mindössze 15 százalék). A Telexnek azt nyilatkozata a Wolt vezérigazgatója, hogy 5-10 százalékot tesz ki a flottacégeken keresztül alkalmazottak száma, ami fele a főállásban futárként dolgozóknak, köztük pedig felülreprezentáltak a vendégmunkások.

Munkavédelem és a nemzetközi példák

Azért anonim módon közölték a cikkünk elején említett levelet, mert a vállalkozói szerződésen keresztül foglalkoztatott futárok jogviszonya bármikor (indoklás nélkül) megszüntethető – akár munka közben lekapcsolhatják a futárt az applikációról. A futártársadalom tagjai ezért sokszor nem merik nyíltan kritizálni a két nagy céget, és ez nemcsak Magyarországon probléma. 

Spanyolországban, Németországban folyamatosan rúgják ki azokat az embereket, akik valamilyen szinten aktivisták és nyíltan merik vállalni a véleményüket

– mondta Tóth Gergő, holott az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében senki sem lehet a szakszervezeti tevékenység miatt diszkriminálni. A spanyol és német esetben viszont kötelező jelleggel bevezették a platform cégeken keresztül foglalkoztatott futároknál a munkaviszonyt, melynek keretében könnyen munkajogi perre tudják vinni az ügyüket az elbocsátott futárok, míg a vállalkozóknak csak polgári peres eljárásokra van lehetőségük.

Az unió több tagállamában bíróságon próbáltak érvényt szerezni a platformcégeken keresztül dolgozók munkaviszonyának, Magyarországon 2019 és 2023 között folyt egy per, melynek végén a Kúria kimondta: vállalkozóként dolgozhatnak a hazai futárok. Egységes szabályozás nélkül egyfajta szürkezóna alakult ki a foglalkozási viszony tekintetében, ezért kezdeményezte a platformalapú vállalkozók munkaviszonyára vonatkozó jogi vélelmet az Európai Unió. 

  • 2023. július 11-én kezdődtek meg a témába vágó tárgyalások az Európai Parlamenttel,
  • majd 2024. február 8-án jött létre a megállapodás, amely értelmében minden uniós nyelven véglegesítik a megállapodás szövegét,
  • a tavaly októberben lezárult hivatalos eljárást követően a tagállamok két évet kaptak az abban foglaltak átültetésére. 

Az EU-s direktíva értelmében a futárok kérhetik, hogy legyenek munkavállalók az adott cégnél és a cégnek kell bizonyítania, ha szerintük nem felel meg a korábban vállalkozóként náluk dolgozó személy a munkavállalásra. 

Azért is életbevágó a munkavállalói jogviszony kérdése, mert ez betegség és baleset esetén is nagyobb biztonságot jelent az ételfutároknak, 

nem beszélve a (jelenleg hiányzó) fizetett szabadságról és eszköz térítésről.

Ne hagyja, hogy a cége sumákoljon ebben az ügyben

2020-24 között évente átlagosan 18-20 ezer munkabaleset történt Magyarországon, ezek közül több száz esetben súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset is bekövetkezett. Bővebben >>>

Kapcsolódó