Meg kell értenie a magyar társadalomnak, hogy a humántőke az egy befektetés, nem pedig maradékelvű finanszírozás – ezzel kezdte előadását Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője, a XIX. IME egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. 

Úgy fogalmazott, két nagy probléma van, az egyik, hogy jó ideje stagnál a magyar gazdaság, leállt a növekedés, a másik gond pedig az, hogy évek óta az államháztartási hiány úgy alakul, hogy év elején bejelentenek egy magas maastrichti 3 százaléka alatti számot, ezt aztán az év második felében módosítják és kiderül, hogy még ennél is nagyobb a költségvetési hiány.

A költségvetést a kiadások oldaláról kell megtervezni – tette hozzá Pogátsa Zoltán. Magyarországon időtlen idők óta rendkívül keveset költünk egészségügyre, ez több Európai Unió (EU) és OECD által készített kutatásból is kiderül.

Nem megszorításokra van szükség, mert az kártékony dolog, emelte ki a közgazdász.

A költségvetéseket úgy kell megalkotni, hogy a funkcionális finanszírozást kell megtervezni, először a szükségleteket kell megnevezni és ehhez kell megtalálni a forrásokat.

Kapcsolódó

A Deloitte tanulmányát idézve Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az USA-ban, ha sikerülne az egészségügyi  egyenlőtlenségeket mérsékelni, akkor sokkal gyorsabb GDP növekedési pályára állhatna Amerika. Magyarországon is ez az igazi probléma, az egyenlőtlenségek, tette hozzá a közgazdász.

Bemutatott egy slide-ot, amin az szerepelt, hogy ha már spórolni kellene Magyarországon valamin, akkor az nem az egészségügy és az oktatás kellene, hogy legyen.

Nem kellett volna 1200 milliárd forintért repteret vásárolni, 600 milliárd forintért stadionokat építeni, vagy 700 milliárdért szélesíteni az M1-es autópályát. Nem kellett volna a Vodafone-t megvenni 600 milliárdért, és 750 milliárdot fizetni a Budapest-Belgrád vasútvonalra – emelte ki Pogátsa Zoltán.

Nem annyira biztató a kép az egészségügyben –  mondta Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese. Tavaly a költségvetési tervek alapján bejelentették, hogy 150 milliárdot beletesznek az egészségügyi ellátórendszerbe, havi 12,5 milliárd forint értékben, de Sinkó Eszter szerint ezt nem látják. Már 2025 februárjában 96 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt az intézmények. 

A kórházi adósságok 2010 és 2017 között évente átlagosan 35 milliárd forinttal nőttek, 2017-2024 között pedig már 71,3 milliárd forinttal. Csak 2024-ben 150 milliárd forintra ugrott a kórházi adósság összege – mondta Sinkó Eszter.

Érdemes a jó modelleket átvenni

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a szegényekre kell a legjobban figyelni, legszegényebb ötöd körében a gyógyszerkiadások dominálnak, a fogászatra pedig már nem költenek. Evetovits Tamás, a WHO barcelonai irodájának vezetője, egészségügyi finanszírozási szakértője úgy fogalmazott, hogy egy jól működő egészségbiztosítás, védelmet nyújt, a túlzottan nagy mértékű magánegészségügyi költésekkel szemben

Érdemes a jó gyakorlatokat követni és a régi rossz beidegződésektől megszabadulni, mondta Evetovits Tamás. Példaként említette, hogy Ausztriában a betegek által a gyógyszerekért fizetendő összeget két százalékban limitálták. A spanyolok havonta maximum 8 eurót fizetnek a patikában, Észtországban automatizálták a kedvezményt, itt egy fix összeg van, maximum évente 100 euróra rúghat a lakosság gyógyszerköltése, efelett pedig alacsonyabb térítési díjat kell fizetni – sorolta Evetovits Tamás.

A katasztrofális egészségügyi kiadások a legszegényebb ötödbe tartozókat érinti. Aki nem, fizet az nem kap ellátást, ezt a gyakorlatot hagyjuk meg a magánbiztosítóknak – javasolta Evetovits Tamás. Hagyjuk az adóbeszedést az adóhatóságra, az egészségbiztosító a betegek ellátásával foglalkozzon. Példaként említette, hogy Franciaországban és Csehországban mindenki jogosult az egészségügyi ellátásra, attól függetlenül, hogy fizetett-e járulékot vagy sem. A diagnózis általában ingyenes, de a terápiáért fizetni kell.

Le kell cserélni a biankó csekk modellt

Tolerálható adósság annyit jelent, hogy a korábbi feltétel nélküli utólagos adósságfinanszírozás helyett egy előre meghatározott tolerálható adósságot határoznak meg a kórházak számára – mondta Ivády Vilmos, közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója. Hangsúlyozta, hogy lakva egy házat átalakítani nagyon nehéz.

Le kell cserélni a biankó csekk modellt, ezért tettek plusz 150 milliárdot a rendszerbe, a tolerálható adósság pedig évi 80 milliárd forint lehet. 


2025-ben szakma fedezetre 44,4 milliárd forint jut, alapdíjra 51,3 milliárd forint, élelmezése pedig 47,3 milliárd forint, utóbbi Ivády Vilmos szerint is meglepően magas szám.

Azt mondta, hogy az orvostechnikai beszállítóknak jó hír, hogy az adósságszint jelentősen csökkenni fog, ez nagyjából harmadolja a korábbi időszakban felhalmozódott kórházi adósságok összegét.

A Magyar Államkincstár friss adata szerint május végén a kórházak adóssága az egyetemi klinikákkal együtt 46,7 milliárd forint volt, egy hónappal korábban április végén 40 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel az intézményekben.