A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint április végén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány az egészségügyi intézményekben 24,5 milliárd forint volt. Az egyetemi klinikákkal együtt pedig már elérte a 40 milliárd forintot is a intézményekben felhalmozódott kifizetetlen számlák összege, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész évben tolerálható adósság fele már áprilisban teljesült. Korábban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, 2025-ben az intézmények tolerálható adóssága maximum 80 milliárd forint lehet. 

Egy hónappal korábban március végén, ahogy arról lapunk írt elsőként 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Az látszik az április végi adatokból is, hogy az egyetemi klinikák halmozták fel továbbra is a legtöbb adósságot.  

A négy egyetemi klinika tartozásállománya április végén így alakult:

  • Szegedi Tudományegyetem: 5,9 milliárd forint;
  • Semmelweis Egyetem: 1 milliárd forint;
  • Debreceni Egyetem: 4,5 milliárd forint;
  • Pécsi Tudományegyetem: 4,2 milliárd forint;

Csökkent az adósság, de nem rózsás a helyzet

Az adósságállomány csökkenés egyértelműen a 150 milliárd forint plusz forrásnak köszönhető, ami havi 12,5 milliárd forintonként érkezik az egészségügyi ellátórendszerbe és ez rendkívüli eredmény – mondta lapunknak Rásky László. 

Kapcsolódó

Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a pluszforrás csak részben szolgálta a beszállítók felé fennálló tartozás kifizetését.

Áprilisban 50 milliárd forint érkezett a rendszerbe, és ha azt feltételezzük, hogy márciusban extrém módon, 20 milliárd forinttal nőtt az adósság, akkor is 30 milliárd alatt kellett volna, hogy maradjon az összes tartozás április végére, ehhez képest 40 milliárd forintra rúgott a kifizetetlen számlák végösszege

– mondta a szakember.

Rásky László kitért arra is, hogy pár hete újabb egyeztetésen vettek részt az orvostechnikai beszállítók a Belügyminisztériumban, a Lengyel László vezette Kórházi Adósságkezelő Munkacsoport tartott ülést. Úgy fogalmazott az OSZ főtitkára, hogy konstruktív megbeszélés volt. Azzal a kormányzat is tisztában van, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Ugyanakkor a kormány nem számol év közbeni konszolidációval.

Egyelőre a plusz forrás felhasználására nem született született vonatkozó miniszteri utasítás, az egészségpolitika más módon, a tolerálható adósság révén kívánja kordában tartani a tartozásokat. 

Javult a fizetési morál

Az idei pluszforrás-juttatás egyik deklarált célja, hogy az egészségpolitikai irányítás a 60 napon túl lejárt tartozásállományt a minimálisra csökkentse. Rásky László szerint ez a valóságban azt jelenti, hogy a számlázás és a tényleges fizetés közötti időszak hossza lehetőleg ne haladja meg a 120 napot, mivel az egészségügyben a fizetési határidő a számla kiállításától számított 60 nap – ehhez jön még maximum 60 nap késedelmes fizetés. Ha azt nézzük, hogy korábban a tényleges fizetés átlagos ideje meghaladta a 180 napot, ez jelentős javulást jelent majd a rendszerben.

Február végén a kórházkonszolidáció során 96,4 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója számolt be a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.

Rásky László szerint a február végéig lezajlott konszolidációval a kormány és az intézmények rendezték a tavaly év végi tartozásokat. Az április végi adatokból pedig az látszik, hogy a 60 napon túl lejárt tartozásállomány minimalizálása sok intézményben sikerrel járt.

Ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mire számítanak az idei évben, elérheti-e ismét a kórházak adóssága a 100 milliárd forintot Rásky László azt válaszolta, hogy az adósság keletkezésének felszámolása többlépcsős folyamat, a jelenlegi modellben minden kórház kapott egy tervszámot, amit tolerálható adósságnak neveznek. Ivády Vilmos, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója erről lapunknak is beszélt. A szakember szerint éves szinten akár 20-30 milliárd forintra is csökkenthető az egészségügyi intézményekben a tartozás egy új szemléletű adósságkezelési rendszer segítségével. 

De az orvostechnikai beszállítók számára a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által bejelentett 80 milliárd forintos összágazati tolerálható adósság nem fogadható el. 

Rásky László úgy fogalmazott lapunknak, hogy abban egyeztek meg Belügyminisztériummal, hogy folyamatosan és kölcsönösen monitorozzák az adósságállomány alakulását, és ha szükséges, a kormány beavatkozik. 

Az idei évi nyárral kapcsolatban az OSZ főtitkára megjegyezte: a nyári időszaknak mindig van teljesítmény visszafogó hatása, ez valószínűleg az idei évben is így lesz. Ugyanakkor egyelőre “fekete doboz” például a költségnövekedésekből az árakban érvényesíthető mérték, azaz, hogy mekkora drágulás tud megjelenni a kórházakban, mert az infláció az orvostechnikai eszközöknél is megjelent, és bár jellemzően az általános infláció alatt marad, termékkörönként itt jelentős eltérések is lehetnek.

Úgy fogalmazott, hogy még egyáltalán nem látják biztosítva azt, hogy a havi 12,5 milliárd forint tudja-e kompenzálni a hónapról hónapra jelentkező adósságnövekedést. Azt ma teljes bizonyossággal nem lehet megjósolni, hogy a kórházi eszközbeszállítóknak mekkora összeget kell meghitelezni a magyar  egészségügyi ellátórendszer számára 2025-ben is – tette hozzá Rásky László.