Ha bárki kíváncsi arra, hogy fog kinézni tíz év múlva egy kórház műtője, akkor kezdjen el már most műszaki szakemberekkel együtt dolgozni, hangzott el az Óbudai Egyetemen megrendezett Health 2.0 konferencián, ami digitális egészségüggyel, innovatív megoldásokkal, a nagy nyelvi modellekkel és a robotsebészettel is foglalkozott.

Az oktatásba, hogy mikor és mit tudunk beemelni, az kulcsfontosságú, mert ha nem lesz, aki végbe vigye az újításokat és átvezesse az intézményeket az innovációkon - legyen az állami vagy magánszektor -, akkor hiába gyártunk kiváló robotokat. Fontos, hogy összeérjen a piaci környezet és a tudományos szféra, ezzel kezdte előadását Abonyi Zsolt, az Inspira Research Healthcare kutatási vezetője. 

Egy friss kutatás adatai ismertetve elmondta, összesen 29 egyéni szakértői interjút készítettek, többek között laborvezetőkkel, háziorvosokkal, klinikumban praktizáló orvosokkal valamint gazdasági vezetőkkel, hogy hogyan látják, milyen véleménnyel vannak az egészségügyi digitalizációról.

Kiemelte, hogy a kutatás is rávilágított arra, hogy például az alapellátásban a covid-19 hozott nagy változást, tízből öt beteggel való kontaktálás már nem személyesen történik. Ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak az ellátórendszerben mert van, ahol még papír alapú dokumentumokat használnak, de már jelen vannak az innovatív CT- és MRI-gépek, az elektronikus adattárolás, az  EgészségAblak az EESZT, melyek már a magyar digitális egészségügy részét képezik.

Kapcsolódó

Viszont az alaphangulat a magyar egészségügyben még mindig az, hogy már megint itt egy új rendszer, amit meg kell tanulnom, nem lesz jó és nehéz lesz vele dolgozni 

 – sorolta az egészségügyben dolgozók érzéseit Abonyi Zsolt.

Az Inspira kutatásában a válaszadók a digitalizáció előnyei között említették a gyorsaságot, a hatékonyságot, emellett pedig a humánerőforrás hiányt emelték ki. A klinikumban dolgozók a digitális egészségügy pozitívumaként azt jelölték meg, hogy több idő jut a betegekre. Abonyi Zsolt kiemelte, ha az adminisztráció helyett az orvos a beteggel tud foglalkozni, az már most óriási benefitet jelent.

A laborokban dolgozók számára a digitalizáció csökkenti a hibázás lehetőségét, a háziorvosok esetében pedig nő a mobilitás, bárhol hozzáférhetnek a betegek adataihoz. A digitalizációs hátrányokkal kapcsolatban a válaszadók a dehumanizációt és az adatvédelmi kihívásokat jelölték meg fő problémaként. 

A betegek a digitalizáció segítségével túl sok kompetenciát kapnak, példaként említette Abonyi Zsolt, hogy a páciens a leletét hamarabb látja, mint az orvosa. Ezt feltölti egy ChatGPT-be, ami majd kielemzi, ezért az orvosok joggal tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a szerepüket. Azt is veszélyként fogalmazták meg a válaszadók, hogy előfordulhat, hogy a jövő orvosai kevésbé lesznek alkalmasak önálló döntésre, esetleg kivész belőlük az intuíció, ha túl sokat alkalmazzák a ChatGPT-t és a gép kerül előtérbe.

Intézményi és rendszerszintű problémák

Az informatikusok és az egészségügyi dolgozók jelenleg nem egy nyelvet beszélnek, kevésbé felhasználóbarát a rendszer.

Nagyon sok félelempont van az intézményekben, kompetenciahiány és rendszerszintű problémák késleltetik a digitalizációt.

Leterheltség, információ- és tudáshiány is jellemzi az egészségügyi ellátórendszert, financiális- és humánerőforrás hiánytól is szenvednek a hazai intézmények. Aki most ott van a végeken, - orvosként és ápolóként, informatikusként dolgozik az egészségügyben - azoknak a kezét kell megfogni, képezni, fejleszteni őket, hangsúlyozta Abonyi Zsolt.

40 éve a terminátortól félünk

A robotkarokat korábban a veszélyes munkafolyamatokra használták az autóiparban, ma már az egészségügyben is számtalan területen műtenek robotok segítségével, mondta Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem orvosi robotika munkacsoport vezetője, az Initium Venture Labs Zrt. vezérigazgatója.

Technológiai fejlődésen megy át a robotgyógyászat, jelenleg 300 olyan projekt van, amely a robotsebészeti fejlesztéseket szeretne piacosítani. Mára a da Vinci lett az egyik legsikeresebb modell, ezeknek a sebészeti robotoknak a használata során a döntés még mindig a sebész birtokában van. Globálisan a robot által végzett kumulált műtétek száma eléri a 30 milliót, Magyarországon is már kilenc da Vinci robot van az egészségügyi intézményekben, hangzott el a konferencián.

Ugyanakkor a következő 5-10 évben radikálisan meg fog változni a piac, ami főleg az autonómiáról szól, mondta Haidegger Tamás. A következő évtized a mérnökök és az orvosok számára komoly kihívást jelent majd, hogy eldöntsék mennyire engedik át az orvosok az autonómiát a robotok számára.

Óvatosan a ChatGPT-vel

Jelenleg olyan ipari forradalom zajlik, ami a gőzgép feltalálásához vagy az internet és a mobiltelefon megjelenéséhez hasonlítható. A nagy nyelvi modellek megkerülhetetlen technológiák lesznek az egészségiparban és az orvosok edukációjában is

– mondta Zrubka Zsombor, egyetemi docens.

Zrubka Zsombor aktívan kutatja a mesterséges intelligencia és nagy nyelvi modellek alkalmazását az egészségügyben, különösen az orvosi mesterséges intelligencia fejlesztését és annak gazdasági, klinikai hatásait. A docens óvatosságra int a ChatGPT és a hasonló AI-eszközök egészségügyi felhasználásával kapcsolatban, mivel ezekben a rendszerekben még jelentős a véletlenszerűség, és nem mindig megbízhatóak az orvosi kérdések megválaszolásában. Hangsúlyozza, hogy az orvosi AI fejlesztésének célja olyan eszközök létrehozása, amelyeket az orvosok napi munkájuk során biztonsággal használhatnak, de ezek az eszközök csak döntéstámogató eszközök