Magyarországon 30 ezer vak ember él, évente hatezernél is több  vakságot regisztrálnak, melyek 88 százaléka elkerülhető lenne – mondta Volek Éva szemész szakorvos a XIX. IME egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A mesterséges intelligencia használatával, amikor szemfenéki képeket készítenek és hasonlítanak össze, több ezer vakság megelőzhető lenne. 

Több vaksági ok nagyon jól szűrhető lenne rendszeres szűrővizsgálatokkal, és ez egy fontos népegészségügyi aspektusa lehetne a betegellátásnak is. Példaként említette a szakorvos, hogy jelenleg a munkaképes korúak között a cukorbetegség okozta diabéteszes retinopátia, vagyis a szem látóhártyájának betegsége miatt alakul ki leggyakrabban vakság.

Az időskori látásromlás esetén pedig, amikor a makula degeneráció még nem okoz tünetet, 50 éves korban a lakosság egyharmadánál már lehet látni olyan szemfenéki eltéréseket, hogy az adott páciensnek potenciális esélye van arra, hogy élete során a vakság is felléphet nála.

Kapcsolódó

Döbbenetes adat, hogy a zöldhályogot a betegek 50-70 százalékánál olyan későn diagnosztizálják, amikor már súlyos látásromlást okoz – sorolta a problémákat a szakorvos.

Tízmilliárdokat lehetne spórolni

A diabéteszes retinopátia éves egészségügyi költsége megközelíti az 43,7 milliárd forintot és ebből 37 milliárdot költenek műtétekre, és más beavatkozásokra. Ha a betegséget időben diagnosztizálnák, akkor jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni.

Egy tanulmány szerint, ha egy országos lefedettségű szemészeti szűrés megvalósulna, aminek az ára nagyságrendileg 30 millió forint lenne, akkor tíz éves távlatban akár 20 milliárd forintot is lehetne spórolni – mondta a szakorvos.

A szűrőprogramok telemedicinális megoldásokkal, mesterséges intelligencia bevonásával működnek, amelyek lehetővé teszik a képek automatikus elővizsgálatát, így csökkentve az emberi erőforrásigényt és gyorsítva a folyamatot. 

A protokoll szerint a cukorbetegeknek évente kellene szemészeti szűrésen részt venniük, ez pedig azt jelentené, hogy naponta négyezer cukorbeteget kellene a szemészeknek megvizsgálniuk, amihez 200-260 aktív szakorvosra lenne szükség. Mindemellett Magyarországon 760 aktív szemész szakorvos dolgozik, akik százezer szemészeti műtétet végeznek, ezért a kapacitás nagyon kevés.

Ha a háziorvosi praxisokba lehetne integrálni a szűrőállomásokat, akkor hatékonyabb betegellátás valósulna meg – véli Volek Éva. A szemészetben zajlik a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb térhódítása. Ugyanis a szem az egyetlen olyan szerv, ahol in vivo – élőben –  tudnak információt kapni az érrendszer állapotáról. 

Terítéken van többféle kompetenciabővítés

A háziorvosok kompetencia- és hatáskörbővítése terítéken van, a betegutakat is racionalizálni lehetne. Ha tovább nőne a háziorvosok presztízse, akkor vonzóbb lenne a szakma a fiatal kollégák számára, erről már Békássy Szabolcs háziorvosi országos kollegiális vezető beszélt a konferencián.

2025. januárjában 7 millió 55 ezer orvos-beteg találkozást regisztrált a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), amióta ezt nyilvántartja az egészségbiztosító ilyen magas betegforgalom még nem volt év elején a rendelőkben. Összehasonlításul a kollegiális vezető elmondta, hogy 2000-ben 47,5 millió betegellátást, 2024-ben pedig pedig 70 millió orvos-beteg találkozást regisztráltak. Utóbbi szám még úgy is nagyon magas, hogy a kedvezőtlen demográfiai mutatók szerint a lakosság száma folyamatosan csökken.

Az OECD országok között is vezetők vagyunk az orvos-beteg konzultációk alapján. Emögött betegút szervezéssel kapcsolatos problémák és nagy fokú edukációs hiány is állhat – mondta Békássy Szabolcs.

A háziorvos hiánnyal kapcsolatban elmondta 2025-ben 6424 darab körzet volt, ehhez képest 2001-ben is ugyanennyi praxis volt Magyarországon. Vagyis nem követte le a demográfia változásokat egy strukturális reform. Nem lehet elvitatni a háziorvosok elöregedő korfáját, mára az alapellátó orvosok többség 60 év körüli.

Hiába végez sok fiatal az orvosegyetemeken, mégsem mennek a kollégák a praxisokba, a betöltetlen praxisok száma folyamatosan emelkedik

– sorolta Békássy Szabolcs.

Az OKFŐ adatbázisában 5334 szakképesítés van nyilvántartásba véve, ehhez képest a felnőtt és vegyes praxisokban praktizálók száma 4199 fő, vagyis van egy jelentős gap – szakadék – azon kollégáknál, akik valami okból nem dolgoznak háziorvosi rendelőkben.

A kollegiális vezető szerint a következő hónapokban, változások várhatók, az e-beutalók szélesebb körben terjedhetnek el, strukturált laboradatok lesznek a rendszerben. Valamint az alapellátók számára pályázatok nyílnak meg. Az RRF 8.1.1-25 kódszámú pályázat a háziorvosi, gyermekorvosi, valamint a helyi egészségügyi szolgáltatások fejlesztését célozza meg, és eszközbeszerzést is tartalmaz, erről itt írtunk bővebben.

Új finanszírozás kell

Új  finanszírozási rendszerre van szükség, túl magas a fix elemek aránya, de jelentős áttörést az hozhatna, ha a kasszák – járóbeteg és az alapellátás – közötti átjárhatóság megnyílna – tette hozzá Békássy Szabolcs. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló  emberi erőforrások eloszlása megfelelő-e az egészségügyi rendszerben, és a finanszírozás is újragondolást igényel. Békássy Szabolcs hangsúlyozta, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlásai szerint a háziorvosok kulcsszerepet töltenek be az egészségügyi ellátórendszerben, amely a hatékony, személyre szabott és folyamatos egészségügyi gondozás alapja.  Egészség-gazdaságtani szempontból is ez a megfelelő megközelítés. Az alapellátásban lehet hatékonyan és gazdaságosan megszervezni a betegek ellátását, és az sem utolsó szempont, hogy a szolgáltatás a páciensek számára is sokkal kényelmesebb, ha bizonyos problémáikra a háziorvosnál is megoldást találnak.