Orbán Viktor régóta problémák forrása Ukrajna számára. Most viszont kritikus a helyzet – ezzel a felütéssel kezdi írását az Evropejszka Pravda. A lap emlékezett rá, hogy kevesebb mint egy év múlva választásokat tartanak Magyarországon, a Fidesz pedig elindította az Ukrajna köré épített kampányát. A narratíva az, hogy Ukrajna uniós csatlakozása tönkreteszi a magyar gazdaságot. Ám Orbán az egyetlen, aki „megmentheti” Magyarországot.

A cikk megjegyzi, hogy bármilyen bővítési döntés, még a technikai jellegű is, konszenzust igényel. Magyarország vétója pedig eddig sikeresen hiúsította a tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdését. 

Orbán Viktor jelen állás szerint addig blokkolhatja Ukrajnát, ameddig csak akarja.

Ennek ellensúlyozására Brüsszel állítólag egy Magyarországot megkerülő „B tervet” tárgyal.

Ukrajna és az EU már meg is tette az első jogi lépéseket 

A terv lényegi része, amelyet Brüsszel „párhuzamos tárgyalásoknak” nevez, azonban még hátravan. Valószínűleg csak augusztusban vagy szeptemberben kezdődik, miután minden erőfeszítést kimerítettek Orbán Viktor meggyőzésére.

Az ukrán lap információi szerint a mesterterv messze nem tökéletes,

sőt, egyes források veszélyesnek is nevezik.

Nincs ugyanis arra semmilyen biztosíték, hogy Magyarország elszigetelése után a többi 26 EU-tagállam kitart Ukrajna oldalán. Az is bőven esélyes, hogy Magyarország bíróság előtt megtámadhatja a folyamatot.

Ami pedig a legfontosabb, hogy a „párhuzamos tárgyalásoknak” értelemszerűen nem lennének ugyanazok a jogi következményei, mint egy hagyományos csatlakozási folyamatnak. Nem véletlen, hogy sok diplomata, mind Ukrajnában, mind az EU-ban, szkeptikus az ötlettel kapcsolatban.

Május 9-én Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ellátogatott az ukrán Lviv városába. A lap kérdésére elismerte, hogy az Európai Unió a magyar vétó folytatására készül, és egy terven dolgozik annak megkerülésére.

Az EU egy B terven dolgozik arra az esetre, ha az A terv kudarcot vall, de ezt nem fogom nyilvánosságra hozni. A lényeg, hogy folyamatban van

– jelentette ki.

Ez persze ellentmond Brüsszel és számos tagállami kormány hivatalos álláspontjának: „nincs B terve az egyhangúságnak” – jelentette ki határozottan az EU egyik kulcsfontosságú tagállamának diplomatája. „Az uniós szerződések értelmében az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokhoz mind a 27 uniós tagállam egyértelmű és egyértelmű támogatása szükséges a folyamat minden kulcsfontosságú lépésében.”

„Lehetnek bizonyos technikai folyamatok vagy megbeszélések” – tette hozzá egy másik európai ország képviselője –, „de jogi szempontból ezek semmit sem jelentenek.”

Az újság forrásai szerint a B terv ötlete az Európai Szomszédságpolitikai és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságától származik. Kezdetben maga Ukrajna utasította el az ötletet, mert komoly hibákat tartalmazott. Később az egyik uniós tagállam kezdeményezésére felülvizsgálták a javaslatot. Jelenleg épp vita folyik róla. 

„Mesterterv” Ukrajna európai csatlakozásához

A B terv az elképzelések szerint csak akkor aktiválható, ha mindenki számára világossá válik, hogy Orbán Viktor nem hajlandó meghátrálni, és nagyon úgy néz ki, hogy a 2026 áprilisi magyar választásokig továbbra is blokkolni fogja Ukrajna útját az EU felé. Az EU állítólag most afelé hajlik, hogy felbontsa az Ukrajna–Moldova csomagot, és csak Moldovával kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat – ezzel is segítve az ottani EU-párti kormányt a szeptemberi választások apropóján. 

Ez a forgatókönyv viszont egy rossz üzenet lenne, mi több egyenesen katasztrofális Ukrajna számára.

A B terves elképzelés az, hogy kihasználják az uniós jog rugalmasságát, és minden lehetséges technikai és jogi lépést jóváhagynának Magyarország beleegyezése nélkül. Azokon a területeken pedig, ahol egyhangú szavazásra van szükség, a 26 uniós tagállam „párhuzamos tárgyalásokat” folytatna Ukrajnával, ideális esetben Moldova tárgyalásaival szinkronizálva, hogy fenntartsák azt a látszatot, hogy az országok továbbra is egységesen haladnak előre.

Magyarország nélkül ugyan nem lehet megkezdeni a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Azonban lehetséges egy hivatalos, a 26 EU-tagállam által aláírt nyilatkozat kiadása, amelyben kijelentik, hogy Ukrajna befejezte az előkészítő munkát, és hogy az egész EU – Magyarország kivételével – készen áll a tárgyalásokra Kijevvel az egyes fejezetekről.

Aszály, ukrán dömping és rémhírek: ostrom alatt a magyar agrárium

Az idei év súlyos aszállyal, fagykárokkal, és az ukrán gabonaimport okozta versenyhátrányokkal állította kihívások elé a magyar mezőgazdaságot – ez derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett sajtóbeszélgetésen. Jakab István, a MAGOSZ elnöke az Economx kérdésére válaszolva elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány okozta rémhírek miatt megtört társadalmi bizalmat csak szigorú intézkedésekkel és folyamatos párbeszéddel sikerült helyreállítani. A szakmai szervezetek emellett tiltakoznak az uniós agrártámogatások csökkentése és az ukrán uniós csatlakozás miatti további forrásvesztés ellen is. >>>

Ezek a „párhuzamos tárgyalások” lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy – még ha Magyarország nem is vesz részt benne – az EU által jóváhagyott prioritási reformtervvel rendelkezzen, és ezeket a reformokat át tudja vinni a parlamenten. És persze titkon reménykedni, hogy az Orbán-kormány „észhez tér” vagy elveszíti a következő választást. Ukrajna pedig gyorsan fel tud zárkózni majd.

Május 14-én az ukrán kormány három „útitervet” hagyott jóvá , amelyek a jogállamiságot, a közigazgatási reformot és a demokratikus intézmények működését ölelik fel. Másnap ezeket a dokumentumokat elküldték Brüsszelnek és Varsónak (mivel Lengyelország jelenleg az EU elnökségét tölti be). Moldova pontosan ugyanezeket a lépéseket tette meg.

Más kérdés, hogy a lépés ellentmond az EU eddigi bővítési politikájának. Mielőtt Kijev megtette volna ezt a lépést, írásos meghívást kellett volna kapnia az EU Tanácsától, amelyben felvázolták a kritériumokat (ez volt az eljárás minden más jelölt – például Szerbia – esetében ) Csakhogy Magyarország már hónapok óta blokkolja ezt a meghívást.

Ha minden igaz, még számos további tárgyalási szakasz van, amelyek Orbán Viktor kihagyásával folytatódhatnak.

Mivel sem kiköpni, sem lenyelni nem tudják egyelőre a magyar vétót, úgy tesznek, mintha az nem is létezne.

Bár a „párhuzamos tárgyalások” ötlete az Európai Bizottságtól származik, Brüsszelben sokan szkepticizmussal fogadják, és túlságosan forradalminak tartják a Magyarország nélküli tárgyalások ötletét.

Sokan inkább afelé hajlanak, hogy valahogy rá kellene venni Orbán Viktort, hogy már a június 26–27-i EU-csúcstalálkozón tegye félre az aggályait. Ez azt jelenti, hogy halovány remény van az A tervre is, és Ukrajna is inkább ezt támogatná. 

Az ukrán-magyar vita egyébként messze nem egyedülálló Európában. Észak-Macedónia, amely szintén tagjelölt ország, továbbra is blokkolva van a Bulgáriával fennálló konfliktusa miatt. Hajlandó lenne-e vajon Bulgária precedenst teremteni és aláásni saját vétójogát? 

Bukna a kormány, de mi van, ha mégsem?

Kisebb veszély, de veszély, hogy Magyarország szinte biztosan bíróság előtt fogja megtámadni a „párhuzamos tárgyalásokat”. Az EU Bírósága azonban lassan dolgozik, és egy néhány év múlva kiadott döntés már túl késő lehet, még akkor is, ha a bíróság jogsértést állapít meg.

Ráadásul az uniós „B terv” azt feltételezi, hogy Orbán Viktor kormánya végül elveszíti a hatalmat Magyarországon. De mi van, ha nem? A forgatókönyv erre az opcióra nem kínál megoldást.

A lap végül megjegyzi, hogy Ukrajnának fel kell ismernie –, hogy még ha kormányváltás is lesz Magyarországon, a nyugat-ukrajnai (azaz kárpátaljai) magyar kisebbségek körüli vita nem fog megszűnni. A magyar társadalom, és így minden leendő magyar kormány, továbbra is követelni fogja annak megoldását. Ez egy olyan valóság, amelyet Ukrajnának el kell fogadnia: az EU-tagsághoz vezető út a kérdésben való kompromisszumban rejlik – írják. 

Itt a váratlan fordulat: Brüsszel kicsit odavert Putyinnak, de lecsapni készül Ukrajnára

Az Európai Unió heteken belül alaposan megnyirbálja Ukrajna importkedvezményeit. A javaslatot a lengyelek lobbizhatták ki, hogy ne legyen ellenzéki fogódzkodó az elnökválasztási kampány hajrájában. Közben egy viszonylag enyhe szankciós csomagot vetettek ki megint Oroszországra – ami ellen Orbán Viktor ezúttal nem vétózott. >>>

Kapcsolódó