2025 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a KSH friss statisztikái szerint. Ezen belül az épületek építésének termelése azonban mindössze 0,1 százalékkal mérséklődött. Sőt, a kiigazított indexek alapján az építőipar termelése már 0,7 százalékkal meghaladta a februárit, de ebből még nem vonhatunk le következtetést.

Az épületek építése esetében 27,8, az egyéb építmények építésénél 1,8 százalékkal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a megkötött új szerződések volumene 27,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, 2025 első három hónapjában pedig az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 5,7 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó

Vagyis meglehetősen ellentmondásos adatokkal állunk szemben, ha pozitívan akarjuk értelmezni a számokat. Ha hosszabb idősávot veszünk alapul, akkor az építőipar még mindig erősen stagnál. Azonban összetett a kép, amit a lakásstatisztika is mutat, hiszen az első negyedévben 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi számnál, ugyanakkor 5651 új építési engedélyt adtak ki Magyarországon, ami 25 százalékkal haladja meg 2024 első három hónapjának adatát. Utóbbi szám Budapest esetében háromszoros növekedést mutat.

A lakáspiac lehet az építőipar megmentője?

A jövőbeni kilátások szempontjából fontos az építési engedélyek alakulása, ami viszont kedvező jeleket mutatott, noha a tavalyi alacsony számról nem volt nehéz pozitív irányba mozdulni. A lakáspiacot azért érdemes összekötni az építőiparral, mert utóbbi szektor meghatározó tevékenységi körét jelenti az új otthonok kivitelezése. 

Nagyjából akár a teljes építőipari termelés negyedét is adhatja, ezért nem mindegy, hogy a lakáspiac merre mozdul el. A kormány sem véletlenül próbálja meg különböző programokkal stimulálni a lakáspiacot és ezen keresztül az építőipart. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi ingatlanszektor kevésbé tudja támogatni az építőipart, ezért a lakásberuházások kiemeltebb szerepet kapnak.

Az Új Gazdasági Akciótervben a lakáspolitikai célok több intézkedést is érintenek, vagyis az állam több legyet akar ütni egy csapásra. Egyrészt a kereslet ösztönzése helyett a kínálat bővítésére helyezi a hangsúlyt, amellyel nem csak az égbe szökő lakásárakat szeretné kordában tartani, hiszen a nagyobb kínálat csökkenti a nyomást az áremelkedések tekintetében, hanem ezzel a lakhatási válságot is szeretné enyhíteni.

Utóbbi cél elérése nem biztos, hogy így megvalósulhat egy átfogó és deklarált bérlakás-program nélkül, mindenesetre az építőipar profitálhat az intézkedésekből. A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére elindult a Lakhatási Tőkeprogram, amely magánszemélyek otthonteremtését támogatja az ingatlan- és építőipari aktivitás ösztönzésével az ingatlanalapok fejlesztésein keresztül.

A Lakhatási Tőkeprogram 200 milliárd forintos keretösszeggel indult, a nyertes ingatlanalapok az elnyert összeget hazai befektetésekre, ennek 80 százalékát lakások, bérlakások, valamint kollégiumi épületek fejlesztésére fordíthatják. Azóta lezárult a program, amelynek keretösszegét 200-ról 300 milliárd forintra emelte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Még kevés!

Vagyis kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott le a program, ez is igazolja, hogy az építőipar sikerében kulcsszerepet játszik a lakáspiac. Nem véletlenül az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) is hangsúlyosan foglalkozik az otthonteremtéssel, legutóbb is számos javaslatot megfogalmazott. Vagyis a szakszövetség még mindig úgy látja, hogy az építőipar kátyúban van, ezért további állami beavatkozásokra számít. Alapvetően egy hosszútávú lakásgazdálkodási stratégiát és cselekvési programot szeretne kapni az államtól, ráadásul a hosszú távú célokat más civil szakmai szervezetek is évek óta hiányolják.

Ahogy Koji László, az ÉVOSZ elnöke nemrég elmondta, már érzékelik az elmozdulást a mélypontról, de a lakásépítések számának fenntartható növekedéséhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők és a kiszámítható szabályozás. Ha idén újabb stimulációt kap a szektor, annak hatásai is legkorábban csak a 2026-os adatokban lesznek érzékelhetők, míg az igazán kiemelkedő fellendülést majd csak több év távlatában láthatjuk.


A szövetség átfogó javaslatcsomagja számos elemet tartalmaz, most csak néhányat emelünk ki. Ezek között szerepel az uniós szintű piacvédelmi intézkedések az unión kívüli építőanyagokkal és kivitelezői kapacitásokkal szemben, a vidéki lakásfelújítási program bővítése, valamint az MNB Zöld Otthonteremtési Programjának újraindítása és felújításokra való kiterjesztése, legfeljebb 5 százalékos kamatszinttel.

Emellett a szövetség hosszú távú panelprogram elindítását is szorgalmazza, az új építésű lakóingatlanok ötéves építményadó-mentességét, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is sürgeti. Továbbá javaslatuk szerint az újépítésű ingatlanoknál 2030-ig maradna fent az 5 százalékos áfa.

Összességében az építőipar több éves visszaesése nem állítható meg egy-egy intézkedéssel, hanem hosszú távú programcsomag lehet a megoldás, amelyek egyes elemeinek átfogó állami gazdaságpolitikai célokhoz kell kapcsolódniuk. Természetesen a jelenlegi világpolitikai és -gazdasági helyzetben, a makrogazdasági adataink tükrében bőven van kihívás.