Már szinte közhely, hogy a járvány gyökeresen megváltoztatta az irodai szokásokat. Eleinte nemigen akartak bejárni a dolgozók, majd magányosnak érezték magukat, a kiégés állapota is felerősödött, sokan a depresszió jeleit mutatták, és elkezdtek „visszaszivárogni” a munkahelyekre.

A hibrid modell végleg beépült a munkakultúrába, helyre kerültek a dolgok – hangzott el a BEM Centerben rendezett, a legújabb irodapiaci trendeket elemző háttérbeszélgetésen.

Kapcsolódó

Ma a mesterséges intelligencia térhódítása, a hibrid modell és az élményszerűség hármasa jellemzi az irodapiacot és a bérlői igényeket.

A közösségi területek kerültek fókuszba, a fenntarthatóság is markánsan jelen van, illetve a rugalmasság egyre fontosabb szerepet tölt be. Nem véletlenül az irodaházakban a szolgáltatott irodák és az ezeket nyújtó vállalatok szerepe folyamatosan nő. Ma nagyjából 5 százaléknyi teret birtokolnak a rugalmas irodaszolgáltatók az épületekben, de ez az arány pár év múlva egyes globális előrejelzések szerint felmehet akár 30 százalékra is.

A cégvezetők mást keresnek ma egy irodában, mint öt évvel ezelőtt, és a munkavállalóknak sem mindegy, hogy hol és milyen környezetben dolgoznak, derült ki a House of Business belső kutatásából. A jövő irodája nem versenyez a nappalival, hanem kiváltja azt. A kutatásban résztvevők közül 85 százalék a hibrid munkavégzést preferálja, 55 százalék pedig már inkább irodából dolgozna.

Surányi Kinga szervezetpszichológus, HR szakember szerint az online meetingek nem pótolják a személyes jelenlétet, hiszen az emberek vágynak a kapcsolódásra és a valahová tartozás érzésére. A munkahely már nemcsak munkazóna, hanem közösségi tér is kell, hogy legyen. Nem véletlen, hogy a felmérés szerint a dolgozók 87 százaléka szeretne rendszeres közösségi eseményeken is részt venni – ez is mutatja, mennyire megváltoztak az elvárások az irodaterekkel szemben.

A járvány mindenképpen fellazította az emberi kapcsolatokat, és sok esetben nehéz volt mérni a dolgozók produktivitását is. A vállalat iránti elkötelezettség, és ezen keresztül a vállalati értékek és imázs is elhalványult. Nem véletlenül az irodai jelenlét ismét folyamatosan erősödik, amely win-win szituáció lehet az alkalmazottak és a vállalat számára.

Mazsaroff Kata, a Colliers Magyarország ügyvezetője fontos trendként említi az úgynevezett „destination office” kifejezést, amely azt jelenti, hogy az iroda már nem csak funkcionális tér, hanem vonzó és inspiráló közeg is. Ez azonban nem csupán dizájn kérdése, hiszen ide tartozik a könnyű megközelíthetőség, az egészséges környezet, a technológiai felszereltség és az a fajta közösségi atmoszféra, ami támogatja az együttműködést, az innovációt, a produktivitást és a vállalati kultúra megélését.

A folyton változó gazdasági-piaci környezetben és a munkavállalók irányából érkező újfajta elvárások hatására felerősödött az igény a rugalmas, könnyen alakítható, azonnal használható („plug & play”) megoldásokra. Ma már nemcsak az számít, hogy mennyibe kerül egy iroda, hanem ugyanígy fontos szempont: mit nyújt – közösséget, kényelmet, szabadságot, imázst. 

Fontos tényező az új generációk belépése a munkaerőpiacra, így a Z-generáció igényei felértékelődnek. Ők már szinte az online világgal nőttek fel, a virtualitás és a különböző digitális eszközök használata számukra kézenfekvő. Ugyanígy lényeges számukra, hogy a cég, ahol dolgoznak, dizájnos és élményszerű közösségi tereket kínáljon. Vagyis a munkahely és a munkatér egyfajta presztízst is jelenthet.

Mi az az irodahotel, és miért nő a jelentősége?

Ahogy mozdul a világ a hibrid munkavégzés irányába, és szállingóznak vissza a kollégák, felmerül a jogos kérdés a cégvezetők részéről: minek tartanának fent mindenkinek egy asztalt, ha az nincs kihasználva? – teszi hozzá Fehér Attila, a rugalmas irodai szolgáltatásokat nyújtó House of Business vezetője. A vezetők rájöttek arra, hogy sokkal hatékonyabb egy bázist létrehozni, ha egy kolléga bejárna az irodába, vagy aznap csak egy partnert fogadna a tárgyalóban. 

Az irodahotel-koncepció a rugalmasságra épít, hiszen az ügyfelek bármikor növelhetik vagy csökkenthetik a tereiket, helyszínt cserélhetnek, mindezt hosszútávú elköteleződés nélkül, miközben az irodaszolgáltató a teljes üzemeltetést magára vállalja, sőt, még a berendezést, az IT-eszközöket, és akár a postai ügyintézést vagy a kutyasétáltatást is megoldja. 

Ráadásul bizonyos keretek között az ügyfelek is „merhetnek nagyot álmodni”, vagyis egészen személyre szabott megoldásokat is igényelhetnek. Így előfordult már, hogy az iroda egy úszómedence képében formálódott, de felmerült igényként sörcsap is, amely alkalmas lehet arra, hogy a munkaidő után a kollégák kötetlenebb keretek között folytassák a networkinget. De már akár a borhűtő jelenléte vagy éppen a közös film- és/vagy focimeccsnézés is megszokott lehet az irodában bizonyos keretek között.

Ez a rugalmasság nemcsak a startupok, hanem a 30-50 fős középvállalatok számára is kulcsfontosságú: nem kell tudni előre, hogy fog kinézni a működés 2-3 év múlva – a tér alkalmazkodik a céghez. Egy munkahely akkor működik jól, ha alkalmazkodik az emberhez – és nem fordítva. A jól kialakított munkahely egyszerre lehet otthonos, inspiráló és funkcionális tér, amely nemcsak a munkavállalók, de a cégvezetők számára is valódi értéket teremt.