A települések önazonosságának és a helyi közösségek jogainak megvédésével indokolják azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag feljogosítja az önkormányzatokat arra, hogy a jövőben eldönthessék, kik költözhetnek be az adott településre. A hvg.hu azt írja, kétharmados parlamenti többséggel kell majd elfogadni az éjjel benyújtott tervezetet, amelyben más érveket is felsorakoztattak.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetben kifejtik:

„A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés lehetőségének biztosítása. A túlzott mértékű lakosságbővülés, vagy a tömeges ingatlanvásárlás több településen a fiatalok kiszorulását és a település jellegének sérülését vagy elvesztését eredményezték” – taglalták, az elnéptelenedő vidéket kevéssé kidomborítva. 

Bár korábban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról beszélt: „a magas ingatlanár bezárja a települést. Nyilvánvalóan csak a jómódúak, csak a gazdagok számára teszi megközelíthetővé az adott települést, ezáltal részben akár el is öregítheti, tehát a korfát is eltolhatja az idősebb nemzedékek irányába, másrészt pedig nehezebbé teszi a pályakezdést a fiatalok számára, akik az adott helyi gazdaságban az innovációt hozhatják” – fogalmazott Navracsics Tibor, elismerve, 2010 óta 230 százalékkal nőttek az ingatlanárak Magyarországon, ez az arány az Európai Unióban rúg a legmagasabbra.Az alaptörvény közelmúltbeli módosításával a kormány szűkítette a tartózkodási hely szabad megválasztásának lehetőségét, ezután tette közzé a helyi önazonosságra hivatkozó törvénytervezetet.

A tárcavezető nevéhez fűződő, várhatóan elfogadásra kerülő új jogszabály értelmében 

  • a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat, amely a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, valamint a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja.
  • A helyi önazonossághoz való jog alapján a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, és felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben.
  • Helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni, a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be.
  • Az elővásárlás mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzése előnyben részesíthető.

Ezen jogokat azt követően gyakorolhatja az önkormányzat, miután rendeletbe foglalta a kívánt lakosságszámot, majd a település elérte azt. A kívánt lakosságszámot a bejelentett lakcímek és „kormányrendelet szabályainak megfelelően” kell meghatározni. Azt is leszögezi a törvény, hogy a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

Ugyanakkor van, aki mentesül a betelepülésre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól: ilyen az a természetes személy, aki 

  • a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
  • b) bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
  • c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is -, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
  • d) a c) pont hatálya alá nem tartozó személy esetében teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kijelenti, hogy a településen kíván munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni;
  • e) elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált;
  • f) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is;
  • g) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
  • h) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
  • i) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.

Navracsics Tibor szerint nem lehet olyan település, ahova senki sem költözhet be

Magyarországon mintegy 3100 településből 2000-nek csökken, a többi 1100-nak nő a népessége – jelezte Navracsics Tibor, aki szerint megközelítőleg 600-700 település örömmel fogadja a népességnövekedést, de 300-400 település úgy érzi, hogy a túlzott beköltözés veszélyt jelent a helyi közösség. Részletek.

Kapcsolódó