Tavaly szeptembertől a jegybank ajánlásának megfelelően bevezették a bankok a napi átutalási limitet. Ezzel egy időben a bűnözők az átutalás helyett ismét a bankkártyákat vették célkeresztbe – ez már a statisztikában is látszik, az elmúlt fél évben nőtt a kártyaadatokkal elkövetett visszaélések száma és az elszenvedett károk összértéke.

A banki tranzakciók felett júliustól a pénzintézet saját, valós idejű szűrőrendszere mellett a központi visszaélésszűrő rendszer is őrködik. Az Erste elkészült a szükséges fejlesztésekkel és az elsők között csatlakozik a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszerhez.

„Az Erste elvégezte és sikeresen tesztelte a szükséges fejlesztéseket, aláírta a csatlakozásról szóló szerződést a GIRO-val, az éles indulásnak már nincsen semmilyen akadálya. A tranzakciókat mindössze fél másodperc alatt ellenőrző központi visszaélésszűrő rendszer hozzájárul ahhoz, hogy még tovább növeljük a meglévő, saját rendszerünk hatékonyságát” – mondta Kósa Anna, a bank compliance vezetője a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

A bank nevével visszaélve hirdetnek a csalók

Az Erste évek óta használja és folyamatosan fejleszti saját, valós idejű szűrőrendszerét. Monitoring tevékenységével a bank már a csalások közel 90 százalékát ki tudja szűrni, az idei első negyedévben is több mint kétmilliárd forint ellopását tudta megakadályozni.

Kapcsolódó

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég bejelentette, hogy szeretnék kiterjeszteni a pénzintézetek kárfelelősségét azoknál az eseteknél, amikor a bank nevével élnek vissza a csalók. A témáról részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Az Erste külsős partnere tavaly 1276 a bank nevéhez kötődő adathalász oldalt távolított el a világhálóról, míg 2025 első negyedévében 105 ilyen eltávolítás történt.

Ezeknél az esettípusoknál nagyon gyakori a távoli elérést biztosító alkalmazások használata. A bank ennek az elterjedése miatt nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen szoftverek felismerésére, azóta az eltulajdonított összegek jelentősen csökkentek. Az átlagos összeg 2024 elején még 50 ezer forint volt, jelenleg ennek a töredéke, 5-10 ezer forint.

Ezt gondolja az OTP Varga Mihályék tervéről

Az OTP Bank felhívja a figyelmet, hogy a csalások nem a banki rendszereket érintik, hanem az ügyfelek figyelmetlenségét vagy gyanútlanságát, esetleg hiszékenységét használják ki. Ennek tudatában minél nagyobb felelősséget terhel a bankokra a szabályozó, annál nagyobb mértékben kockáztatja a további morális eróziót.

Ezért lenne fontos a pénzügyi edukáció

A digitális világban való eligazodás mára alapvető készséggé vált, azonban a hátrányos helyzetű közösségek tagjai gyakran nincsenek felkészülve az online térben rájuk leselkedő veszélyekre. Az alacsony jövedelmű, sokszor digitálisan és pénzügyileg is kiszolgáltatott emberek könnyen válhatnak kiberbűnözők célpontjává.

A megtakarítások hiánya, az ismeretlen pénzügyi fogalmak, valamint az internetbiztonsággal kapcsolatos tudás hiánya miatt sokan nem ismerik fel időben az online csalások vagy adathalász támadások jeleit – legyen szó hamis álláshirdetésekről, „gyorshitel-ajánlatokról” vagy megtévesztő adománygyűjtő kampányokról.

Azok, akik kiszorulnak a hagyományos pénzügyi szolgáltatások világából – például nincs bankszámlájuk vagy nem férnek hozzá digitális fizetési lehetőségekhez –, gyakran kényszerülnek alternatív, kevésbé biztonságos megoldásokra. Ezek a helyzetek újabb kaput nyithatnak a kiberbűnözők számára. Sok esetben egy ártatlannak tűnő e-mail, egy olcsó internetes ajánlat vagy egy közösségi oldalon küldött üzenet is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki elveszítse a kevés anyagi tartalékát, vagy kiszolgáltatottá váljon személyes adatai révén. És sajnos pont ezek a nyitva hagyott „kapuk” okozzák a veszélyt, ugyanis a kiberbűnözők ezeket kihasználva a hátrányosabb helyzetű vagy kevésbé tudatos lakosságot támadják meg.

A kiberbiztonság kérdése tehát nem csupán technológiai vagy informatikai kihívás, hanem egyre inkább társadalmi igazságossági kérdés is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, 2023-as nemzetközi pénzügyi tudatossági felmérése szerint a pénzügyi csalások és átverések áldozatai közül két harmaduk nem éri el a pénzügyi tudatosság minimális szintjét sem, azaz nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a pénzügyi döntések meghozatalához és a csalások elkerüléséhez.

Egy megdöbbentő példa a kutatásból: a felnőtt lakosság átlagosan 37 százaléka ellenőrzi pénzügyi termék vásárlása előtt, hogy szolgáltatója szabályozott-e az adott országban.

Ahhoz, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát az online térben – függetlenül attól, hogy hol él, mennyi pénzből gazdálkodik vagy milyen iskolai végzettséggel rendelkezik –, olyan célzott edukációra és figyelemfelhívásra van szükség, amely a legkiszolgáltatottabb csoportokat is eléri és képessé teszi őket a tudatos digitális jelenlétre.

Sajnos nagy a növekedés

Hatásos eszköznek bizonyult a csalók elleni küzdelemben, hogy az Erste az internet- és mobilbankos átutalások esetében az egyéni költési szokásokhoz igazított limiteket határozott meg tavaly a lakossági ügyfeleinél.

A pénzintézet tapasztalatai szerint csökkent a bűnözők által okozott károk összértéke 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest annak köszönhetően, hogy a bank – a jegybank biztonsági ajánlásával összhangban – tavaly nyáron új utalási korlátokat kezdett beállítani.

Az egyéni vásárlási, utalási szokásoknak megfelelően meghatározott napi maximális limittel az ügyfelek pénzének nagyobb részét így akkor is meg lehet védeni, ha esetleg a bűnözők hozzáférkőztek a bankszámlához.

„Az átutalási csalás esetszámai a szektorra jellemző növekedés ellenére az Erste esetében inkább csökkenést mutat a statisztika” – húzta alá Kósa Anna.

Ám a csalók nem adják fel, az elmúlt fél év adatai alapján, az egyéni utalási limitek bevezetése óta ismét nő a kártyás csalások száma. A sikeres kártyás visszaélések száma, illetve az így okozott veszteség ugyan még nem érte el az egy évvel korábbi szintet, a trend azonban jelenleg egyértelmű emelkedést mutat. Megkönnyíti a bűnözők dolgát, hogy a megszerzett kártyaadatokkal az utóbbi időkben gyakran az Európai Unión (EU-n) kívüli, az ügyfelek körében is népszerű, nagy webáruházakban vásárolnak, amelyeknél nem működik a tranzakciók kettős hitelesítése.

A leginkább jellemző kártyás visszaélések a következők:

Bankkártya adatok felhasználásával végzett online csalárd tranzakciók: a hitelesítés nélküli csalárd tranzakciókat jelentős részben megtéríti a bank. Kihívás, hogy a csalók sokszor az ügyfelek által is gyakran használt nagy digitális szolgáltatók felületein végzik ezeket a tranzakciókat.

Mobiltárca-aktiválás: adathalász módszerrel megszerzett bankkártya adatok felhasználásával a kártya digitalizálása. Hitelesítő kódot szintén az adathalász felületen szerzik meg – ezért nagyon fontos minden banki sms-t és push-értesítést figyelmesen elolvasni.

Megtévesztés: mobilappba bejutó csaló bankkártya adatokat szerez meg vagy kecsegtető befektetési ajánlatokat bankkártyás tranzakcióval végeztetik el a megtévesztett ügyféllel.

A nyaralás is legyen kártyacsalás-mentes

  • Ne tartsuk a PIN-kódot a kártya mellett. Gondoljunk csak egy „fizikai példára”, hogy a lakcímkártyánkat sem rakjuk ki a buszmegállóba mellette a lakáskulcsunkkal, hiszen azzal mi magunk „kérjük meg a csalót” arra, hogy lopja el a dolgainkat.
  • Ha digitalizáltuk a kártyánkat telefonunkra/okosóránkra, akkor védjük ezeket az eszközöket kellően erős jelszóval.
  • A külföldi tartózkodást lehetőség szerint jelezzük előre a bankunknak, hogy problémamentes legyen a külföldi kártyás fizetés.
  • Ha fizikai kártyával fizetünk, sose adjuk azt ki a kezünkből, mi magunk érintsük a kártyaterminálhoz.
  • Ha elvesztettük a kártyánkat vagy azt sejtjük, annak adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tiltsuk azonnal az applikációban vagy a call centeren keresztül.

Sorozattal jelentkezik az Erste

A csalásmegelőzés és az ügyfelek edukálása érdekében az Erste meglévő csatornái mellett most podcastsorozatot indít. Az egyenként 30 perces epizódok izgalmas, gyakran pszichológiai megközelítésből dolgoznak fel és járnak körül többek között olyan témákat, mint: kik azok a csalók, és hogyan dolgoznak, akik a banki ügyfelek pénzére pályáznak; milyen manipulációval próbálnak gyors és egyben rossz döntésre bírni a bűnözők; mit értünk a személyes sebezhetetlenség illúzióján, miért hisszük azt, hogy velünk ez nem történhet meg?