Az Eurostat 2024-es adatai szerint Magyarország az Európai Unió (EU) tagállamai között a legalacsonyabb szinten áll az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) tekintetében, az EU-átlag mindössze 72 százalékát éri el. Ez azt jelenti, hogy a magyar  háztartások anyagi jóléte az uniós mezőnyben a leggyengébb, és az ország a régió más tagállamaihoz képest is jelentősen lemaradt — derül ki a GKI elemzéséből.

Az AIC a háztartások által ténylegesen elfogyasztott javak és szolgáltatások összértékét méri, vásárlóerő-paritáson számolva, így jól tükrözi az anyagi életszínvonalat. Ez a mutató nem csak a közvetlen vásárlásokat, hanem az állami és nonprofit szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (például egészségügy, oktatás) is magában foglalja, ezért közvetlenebbül jelzi a lakosság jólétét, mint a GDP.

Magyarország esete jól példázza, hogy a GDP és az AIC rangsora eltérhet.

2024-ben az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 77 százaléka volt, amivel Magyarország „csak” az ötödik leggyengébb volt a tagállamok között. Ezzel szemben a fogyasztási mutatóban Magyarország az utolsó helyen állt 72 százalékkal.

Vagyis az országban megtermelt jövedelemnek kisebb része jelenik meg a háztartások fogyasztásában, mint az EU más államaiban. Ennek több magyarázata is lehet: egyrészt a magas külföldi tulajdonú vállalati szektor profitja (pl. multinacionális cégek nyeresége) nem a hazai fogyasztást gyarapítják, másrészt a jövedelemeloszlás és az állami újraelosztás sajátosságai is befolyásolják, hogy a GDP-ből mennyi jut el a háztartásokhoz fogyasztás formájában. Továbbá bizonyos országokban a GDP mesterségesen magas lehet anélkül, hogy a lakosság ténylegesen gazdagabb lenne (klasszikus példa Írország, ahol a GDP az EU-átlag több mint kétszerese, ugyanakkor az AIC egy főre vetítve közel az EU-átlaggal megegyező). 

Alacsony fogyasztás

A vásárlóerő és az árszínvonal szintén fontos az AIC értelmezésénél. Mivel az AIC (public-private-partnership) PPP-s alapon van kifejezve, fontos kérdés az árak színvonala is. 2024-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb az árszínvonal az EU-ban a fogyasztási cikkeket tekintve (az EU átlag 60 százaléka lehetett). Ez azt jelenti, hogy nálunk a legtöbb termék és szolgáltatás olcsóbb, mint máshol Európában. Mégis, még ezen alacsony árak mellett is hazánkban fogyasztanak a legkevesebbet az emberek. Bulgária árszínvonala hasonlóan nagyon alacsony (az EU-átlag 50-55 százaléka), és Bulgária AIC-mutatója közel azonos szinten van a miénkkel.

Ellenpélda viszont Dánia vagy Írország, ahol az árszínvonal jóval az EU-átlag felett van (20-30 százalékkal magasabb), mégis a fogyasztásuk szintje magasabb az átlagnál.

A magas árak tehát együtt járnak a magas jövedelmekkel és fogyasztással ezekben az országokban.

Magyarország esetében az alacsony árak alacsony jövedelmi szinttel párosulnak, így a vásárlóerő-paritáson számolt fogyasztás is alacsony marad – hívta fel a figyelmet a GKI.

Több tényező együttes hatása vezetett a leszakadáshoz:

  • Magas infláció: 2022-ben és 2023-ban Magyarországon volt az EU legmagasabb inflációja, amely jelentősen csökkentette a háztartások reáljövedelmét és vásárlóerejét. Az elszálló árak mellett a bérek növekedése nem tudott lépést tartani, így a fogyasztás visszaesett. 
  • Bérfelzárkózás elmaradása: míg a régió más országai (pl. Románia, Bulgária, Észtország) dinamikusan növelték reálbéreiket, Magyarországon a bérek növekedése elmaradt, sőt 2022 végén, 2023-ban a nettó keresetek csökkentek.
  • Gazdasági szerkezet: a GDP jelentős része exportorientált szektorokból származik, amelyek profitjai nem feltétlenül jutnak el a hazai fogyasztókhoz. Külföldi tulajdonú vállalatok nyereségei, valamint a vállalati beruházások nem növelik közvetlenül a lakossági fogyasztást.
  • Magas adóterhek: Magyarországon az egyik legmagasabb az áfa (27 százalék), ami tovább csökkenti a háztartások vásárlóerejét.
  • Demográfiai kihívások: az elöregedő és csökkenő népesség miatt a fogyasztás dinamikája mérséklődik, hiszen az idősebb korosztály kevesebbet költ tartós fogyasztási cikkekre.

Az alacsony fogyasztás nemcsak a lakosság jólétét rontja, hanem hosszabb távon a gazdasági növekedést is fékezi, mivel a belső fogyasztás a GDP egyik legfontosabb hajtóereje.

Bizonytalan növekedés

Magyarország így jobban ki van szolgáltatva a külső gazdasági sokkoknak, és a hazai piac gyengesége bizonytalanná teszi a növekedést. Társadalmi szinten a sereghajtó fogyasztás növelheti a migrációt, munkaerőhiányhoz és demográfiai problémákhoz vezethet, miközben a közbizalom és elégedettség csökkenése társadalmi feszültségeket szülhet.

A gazdaságpolitika számára a legfontosabb feladat a háztartások jövedelmének és fogyasztási lehetőségeinek növelése.

Ehhez elengedhetetlen:

  • Az infláció megfékezése és kordában tartása; 
  • A bérek reálértékének javítása, különösen a versenyszférában; 
  • A fogyasztást terhelő adók, például az áfa mérséklése; 
  • A szociális háló megerősítése, hogy a legsebezhetőbb csoportok is részesüljenek támogatásban; 
  • A vállalati nyereségek és termelékenység javulásának hatékonyabb begyűrűzése a lakossági jövedelmekbe;

Magyarország jelenlegi helyzete az AIC mutatóban egyértelmű figyelmeztetés: a háztartások anyagi helyzetének javítása nemcsak a társadalmi jólét, hanem a fenntartható gazdasági növekedés záloga is. A mostani adatok diagnózisként szolgálnak, és egyúttal felhívásként is, hogy a döntéshozók megfelelő politikai és gazdasági lépésekkel fordítsák meg a leszakadás trendjét, és segítsék elő az ország felzárkózását az uniós átlaghoz.

Ha nem történik érdemi előrelépés, Magyarország tartósan az EU perifériáján maradhat, ami hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat — írja a GKI.


Kapcsolódó