A béren kívüli juttatások rendszere mára kulcsfontosságú eszközzé vált a munkavállalók megtartásában és motiválásában – többek között ez is kiderül ki a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. 

Mindez nemcsak a vállalatok versenyképességét javítja, hanem a hazai gazdaság számára is közvetlen előnyöket nyújt. A cafeteriarendszerben nyújtott juttatások jelentős része adómentes vagy kedvezményes adózású, ezáltal költséghatékony megoldás mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.

Jelentős munkavállaló megtartó erő lett a cafeteria

2024-ben az átlagos éves cafetériakeret Magyarországon 454 ezer forint volt, ami 13 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

A leggyakoribb juttatási forma továbbra is a Szép-kártya, amelyet a vállalatok 99 százaléka biztosít dolgozóinak. Az éves keretösszeg 2025-ben 570 ezer forintra nőtt, és az összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célra is felhasználható.

A cafetériarendszer rugalmassága lehetővé teszi, hogy a munkavállalók saját élethelyzetükhöz és igényeikhez illeszkedő juttatási csomagot állítsanak össze. A legnépszerűbb cafetériaelemek közé tartozik a bölcsődei és óvodai támogatás, az önkéntes nyugdíj- és  egészségpénztári hozzájárulás, valamint az adómentes kulturális és sportbelépők. 2025-ben több új juttatási forma is megjelent, köztük az állatkerti belépő, a lakáscélú nyugdíjpénztári megtakarítás és a munkavállalók diákhitelének támogatása.

Kép: Oeconomus

Egy friss felmérés szerint a magyarországi vállalatok fele alkalmaz cafetériarendszert, a nagyobb cégeknek pedig több mint háromnegyede.

A vállalatok átlagosan hatféle juttatási elemet kínálnak, a rugalmas rendszer segít a munkaerő megtartásában és vonzásában. Mindez különösen fontos a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar cafetériarendszer célzott támogatásokat tartalmaz például Szép-kártya, lakhatási támogatás, kulturális utalványok, míg Nyugat-Európában inkább standardizált, univerzális juttatások terjedtek el például egészségbiztosítás, nyugdíjpénztár, céges autó. Belgiumban a munkavállalók 95 százaléka kap valamilyen nem pénzbeni juttatást, a rendszer pedig rugalmasabb a magyarországinál is.

Pörgeti a turizmust és a vendéglátást is

A cafetéria nemcsak a dolgozói jóllétet fokozza, hanem hozzájárul a belföldi fogyasztás élénkítéséhez is. A Szép-kártya felhasználás például érdemben támogatja a vendéglátást és a belföldi turizmust. A béren kívüli juttatások multiplikátorhatással bírnak: a munkavállalók gyakran saját forrásból is kiegészítik az állami vagy céges támogatásokat, további fogyasztást generálva.

A cafetéria szerepe várhatóan tovább erősödik a munkaerőpiaci versenyben és a gazdaság ösztönzésében, miközben a jövőben a digitális eszközök és az egyénre szabott csomagok is egyre fontosabb szerephez juthatnak. A tudatos cafetéria politika egyszerre szolgálja a munkavállalói igényeket és a gazdasági teljesítmény javítását.