Donald Trump amerikai elnök éles hangon bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután Oroszország a háború eddigi legnagyobb légi támadását hajtotta végre Ukrajna ellen, legalább 367 drónt és rakétát indítva, amelyek következtében legalább 12 ember, köztük három gyermek vesztette életét.

Szankciókkal fenyegetőzik az amerikai elnök

„Putyin teljesen megőrült” – jelentette ki Trump New Jersey-ben, hozzátéve, hogy

az orosz elnök egyre erőszakosabb lépései aggodalomra adnak okot.

Az amerikai elnök, aki korábban jó viszonyt ápolt Putyinnal, most a legkeményebb szavakkal illette őt, és újabb szankciók bevezetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben. 

A támadások során Kijevben hatórás légiriadót rendeltek el, és több környező régióban, köztük Odesszában, Harkivban és Cserkasziban is drón- és rakétacsapásokat jelentettek. Odesszában egy lakóépület megsemmisült, egy 14 éves fiú megsérült. Harkivban és környékén robbanásokat jelentettek, Cserkasziban pedig 25 drónt semmisítettek meg.

dd
Kijevi lakóépület a hétvégi orosz dróntámadás után

Trump korábban is próbálta közvetíteni a békét Oroszország és Ukrajna között, de a legutóbbi események után kijelentette, hogy Putyin talán nem is akarja befejezni a háborút. „Lehet, hogy csak húzza az időt, és másként kell vele bánni, például banki vagy másodlagos szankciókkal” – írta Trump a közösségi médiában.

Az amerikai elnök korábban azt is mondta, hogy ha nem sikerül gyorsan megállapodni, akkor magas adókat, vámokat és szankciókat vezet be minden, az Egyesült Államokba irányuló orosz exportra. „Nem akarom bántani Oroszországot, de ha nem kötünk gyorsan megállapodást, nincs más választásom” – figyelmeztetett Trump. 

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, aki nemrég találkozott Trumppal a Vatikánban, üdvözölte az amerikai elnök határozott fellépését.

„Ez az, amitől Putyin fél: egy erős Trump, aki támogatja Ukrajnát”

– mondta Zelenszkij egy interjúban.

A nemzetközi közösség figyelme most arra irányul, hogy Trump fenyegetései valóban eredményre vezetnek-e, és sikerül-e rávenni Putyint a béketárgyalások megkezdésére. Egyelőre azonban a harcok tovább folytatódnak, és a civil lakosság szenvedései egyre súlyosabbak.

Komoly veszteség mindkét oldalon

A jelenlegi, 2025. április 30-ig rendelkezésre álló adatok szerint az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (OHCHR) legalább 13 134 civil halálos áldozatot és 31 867 sebesültet regisztrált Ukrajnában az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. Az OHCHR hangsúlyozza, hogy a valós számok ennél magasabbak lehetnek, mivel a szervezetnek nincs hozzáférése az orosz ellenőrzés alatt álló területekhez.

Ami a katonai veszteségeket illeti, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025 februárjában közölte, hogy

Ukrajna eddig 45 100 katonát veszített el, és körülbelül 390 ezer sebesültet regisztráltak.

Független források szerint azonban ezek a számok valószínűleg alacsonyabbak a ténylegesnél.

Az orosz veszteségekről szóló becslések szerint 2025 májusáig Oroszország több mint 900 ezer katonai veszteséget szenvedett el, beleértve a halottakat és sebesülteket. Az Egyesült Királyság védelmi hírszerzése szerint 2025 első négy hónapjában Oroszország körülbelül 160 ezer veszteséget szenvedett el, ami azt jelzi, hogy ez lehet a háború eddigi legvéresebb éve. 

Összességében a háború halálos áldozatainak száma, beleértve a civileket és katonákat mindkét oldalon, meghaladja a 250 ezer főt, és a sebesültek száma ennek többszöröse lehet. A pontos számok meghatározása nehéz, különösen az orosz ellenőrzés alatt álló területeken, ahol a hozzáférés korlátozott.

A biztonság kedvéért repülőket küldtek fel a a lengyelek

Varsó saját, valamint szövetséges repülőgépeket vezényelt az ország légterének biztosítására a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások idején – közölte a Lengyel Fegyveres Erők Operatív Parancsnoksága.

„Ez már a második rendkívül mozgalmas éjszaka egymás után Lengyelország teljes légvédelmi rendszere számára, az Orosz Föderáció nagy hatótávolságú légierejének megújult aktivitása miatt, amely rakétatámadásokat hajt végre Ukrajna területén található létesítmények ellen” – áll a Parancsnokság rövid nyilatkozatában.

A lengyelek nem ok nélkül aggódnak, ugyanis korábban már Románia is figyelmeztetést adott ki az oroszok repülési tevékenységeit illetően. Még április 29-én lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai hétfőn éjjel 23.30 óra körül, miközben Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen.

A román radarok észlelése szerint fennáll a lehetősége, hogy az ukrán célpontokat támadó orosz drónok egyike belépett a román légtérbe.

A román hadsereg akkor a katasztrófavédelmet is riasztotta, hogy a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcea megye északkeleti részének lakosságát, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódhatnak be román területre.

Miért kell a lengyelekre figyelni?

2025 januárjában a NATO átvette az Egyesült Államoktól a lengyelországi légvédelmi műveletek irányítását. Ez a lépés része annak a törekvésnek, hogy a szövetség nagyobb felelősséget vállaljon a keleti szárny védelmében. A változás különösen fontos a Patriot rakétarendszerek működtetésében, amelyek kulcsszerepet játszanak Lengyelország légvédelmében.

cc
Amerikai katona egy lengyelországi hadgyakorlaton

Lengyelország rendszeresen részt vesz NATO-gyakorlatokon, amelyek célja a légvédelmi képességek fejlesztése és a szövetséges erők közötti együttműködés erősítése. Például a 2024-es "Dragon 2024" hadgyakorlat során Lengyelországban több ezer katona vett részt, és a gyakorlatok során különös figyelmet fordítottak a légvédelmi rendszerek integrációjára és a gyors reagálás képességére.

Lengyelország jelentős mértékben növelte védelmi kiadásait, 2024-ben a GDP több mint 4 százalékát fordította védelemre, és 2025-re ezt az arányt 4,7 százalékra tervezi emelni.

Ez a növekedés tükrözi Lengyelország elkötelezettségét a NATO iránt és a keleti szárny védelmének megerősítését célzó törekvéseit.

A lengyelek aktivitása kapcsán Oroszország és Fehéroroszország is bejelentette, hogy

szoros megfigyelés alatt tartják a NATO-támaszpontot, és figyelembe is veszik azt a katonai tervezésükben.

S hiába veszi Putyin fenyegetésnek a lengyel területet, a NATO szerint a pajzs mindössze védelmi célokat szolgál.

Kapcsolódó