Európa és az Egyesült Államok is nagy figyelemmel követte csütörtökön Washingtonban az USA elnöke és Németország kancellárja közötti első, hivatalos találkozót, amelyet a sajtó összességében eredményesnek értékelt. 

Politikai elemzők szerint a találkozó sikere főleg azon múlt, hogy Friedrich Merz udvariasan, jól kezelte Donald Trump határozott stílusát, és még az apróbb beszólásokon is csak mosolygott, amivel végül elérte, hogy Amerika első embere az újságírók előtt kijelentette: 

Kapcsolódó

„senkivel sem vagyok barátságban, de veled igen” 

– idézi a Berliner Zeitung. Ezzel egyrészt friss szimpátiáját fejezte ki a németek felé, illetve aláhúzta, hogy nem áll baráti viszonyban Oroszországgal. 

A német kancellár tehát átment a vizsgán és közben azt is elérte, hogy

Trump elismerje Németországot és Európát

a változó geopolitikai térképen.

Lenyűgözte a személyes ajándék

Tiszteletteljesnek nevezte a német kancellár viselkedését a washingtoni Ovális Irodában a New York Times, amely hosszú elemzésében megállapította, hogy 

Merz „feltörte a Trump-kódot”.

Ez amiatt lehet jelentős, mert korábban Trump más nemzetközi méltóságokat is lazán elmarasztalt.

Illetve – az akkor még elnöki tanácsadója, Elon Musk nyomán – kifejezte ellenszenvét a centrista-demokrata main stream pártok által vezetett Németország iránt, és például hagyta, hogy Musk lehülyézze az előző kancellárt, Olaf Scholzot. Fő nyugati partnerünk belpolitikájába is beavatkoztak, és többször nyíltan felléptek a szélsőjobboldali AfD választási sikeréért. 

Most azonban Trump méltatta Merz győzelmét, politikai erejét és közölte, hogy

a két nagyhatalom jó kapcsolatot fog ápolni. 

A tekintélyes amerikai napilap megemlíti: kezdettől barátokként viselkedtek, amit többek között azzal is magyaráznak, hogy Trumpnak imponált a német vezető megjelenése és a kiváló angoltudása, valamint az, hogy golfozik és az üzleti világból származik. 

Ráadásul lenyűgözte az európai kormányfő ajándéka, ami a Pfalzból származó nagyapja német születési anyakönyvi kivonatának aranykeretes másolata volt.

Következhet az európai látogatás

Merz már májusban telefonon meghívta Trumpot Németországba, ősei szülővárosába, amely az USA elnökének megválasztása óta a nemzetközi figyelem fókuszába került. Még nem tudni, mikor jönne az elnök, akinek nagyapja a Rajna-vidéki Kallstadtban nőtt fel, mielőtt az Egyesült Államokba emigrált. Frederick (Friedrich) többek között borbélyként dolgozott szülőföldjén, majd 1892-ben lett amerikai állampolgár. Feleségével, Elisabeth-tel 1905-ben szálltak hajóra az Egyesült Államok felé, ahol nem sokkal később New Yorkban megszületett Donald Trump édesapja.

Két gyerek veszekszik, de van határidő

Az USA vezetőjének kedvére volt, hogy a megbeszélésen közösen ellenezték az Oroszországból Németországba vezető, Északi Áramlat2 földgázvezetéket, amelyet Angela Merkel volt kancellár támogatott, akárcsak az ellenőrizetlen migrációt, amit Trump elítélt.

Friedrich Merz megköszönte az amerikaiaknak, hogy 81 évvel ezelőtt felszabadították Európát a normandiai partra szálláskor és kijelentette, hogy

„Németországot is megmentették a náci diktatúrától”.

Ezzel rá is tért Ukrajnára, amelynek kapcsán azt mondta: a háború végének kulcsa Donald Trump kezében van, ha úgy dönt, hogy fokozza a nyomást Putyinra. 

Az USA elnöke úgy reagált, hogy 

ez a háború olyan, mint két gyerek veszekedése a parkban, 

akiket hagyni kell, amíg elegük nem lesz belőle – idézi a Spiegel, megjegyezve, hogy ugyan nem esett szó a fegyverszállítások növeléséről Ukrajnába, azt viszont Trump leszögezte, hogy Putyinnal ”nincsenek különösebb barátságban”.

A Tagesschau helyszíni beszámolója szerint azt is kijelentette: „nagyon keményen” fog reagálni, ha a harcok nem állnak le, amelyre van határidő. Ám most még nem gondolja, hogy közvetlenül be kellene avatkozni, erre

egyelőre csak a fejében létezik egy konkrét időpont. 

Zavarban a sajtó, de elismerik a sikert

Friedrich Merz négyszemközt meggyőzte Amerika első emberét arról, hogy az EU-t nem az USA riválisának hozták létre, míg a kereskedelmi konfliktusról kiemelte, hogy az európaiak nagyszámú, Egyesült Államokban gyártott autót vásárolnak – beleértve a kancellár saját személygépkocsiját, egy BMW X3-ast.

Közölte azt is, hogy Németország nagyobb szerepet játszik a NATO-ban, mint valaha, és a vezetése alatt Európának, és különösen a hazájának

kulcsszerepe lesz a világpolitika, a biztonság alakításában.

A német média vegyesen reagált a kancellár szereplésére.

A zászlóshajó Tagesschau szerint például Merz "alig tudott megszólalni" Trump mellett, míg a baloldali Süddeutsche Zeitung úgy látta, hogy a német vezető egyenesen hízelgett Amerika elnökének – bár ez viszont is tapasztalható volt.

Az egyik legbefolyásosabb lap, a Der Spiegel pedig némi iróniával egy filmstatisztához hasonlította Merzet, bár megállapította, hogy Trump közismerten egoista stílusa, illetve a transzatlanti kapcsolatok szempontjából a találkozó sikeres és előremutató volt, noha még várhatók potenciális buktatók.

Musk lehalkította magát, de ez nem a békülés jele

Néhány napja nagyot fordult a világ, amely oda-vissza nyilvános üzengetésekből arról értesülhetett, hogy csúnyán megromlott Donald Trump és Elon Musk kapcsolata, miután Musk lemondott fehér házi tanácsadói posztjáról. Az egyre eszkalálódó vitában a techmilliárdos bennfentes olyan kijelentéseket tett, hogy a Trump által támogatott új költségvetési javaslat „undorító förtelmesség”, majd odáig merészkedett, hogy az X-en állította: Trump neve szerepelt a hírhedt Jeffrey Epsteinről szóló, titkos kormányzati dokumentumokban. Szombatra azonban eltüntette ezt az elnök számára nagyon kompromittáló bejegyzést – szúrta ki a Berliner Zeitung, amely rámutat: az Epstein-szál azért is robbanásveszélyes, mert egy olyan narratívát erősít, amely elsősorban az amerikai politika jobboldalán kering. A „Tegyük Amerikát újra naggyá” mozgalom támogatói ugyanis évek óta azt állítják, hogy magas rangú politikai és hollywoodi személyiségek is érintettek voltak Epstein bűncselekményeiben, ám kínosan kerülték, hogy az elnököt ezzel együtt említsék. A Fehér Ház pénteken kizárta, hogy békülés állna a háttérben, sőt, a kibontakozott viszálynak messzemenő következményeire számítanak – írja a lap.