Amikor június 1-én az ukrán haderő teherautókról indított drónokkal sújtott le mélyen az orosz hátországban, a világ ledöbbent. Az akció, amely a „Pókháló művelet” néven vált ismertté, nemcsak katonai bravúr volt, hanem globális biztonságpolitikai ébresztő is: a világ bármely országát elérheti egy olcsó, de precíziós fegyver – akár a saját területéről, belülről – hangsúlyozta lapunknak Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, akit a konténerből indított háborúról és az ukrán dróncsapás tanulságairól kérdeztünk.

A szuverén légterek illúziója

A legtöbb állam a légterét védett, kontrollált térként kezeli: radarral pásztázzák, szabályozzák, és minden felülről érkező fenyegetésre kész válasszal rendelkeznek. A légvédelmi rendszerek hagyományosan úgy épülnek fel, hogy a magasból és kívülről jövő támadásokra számítanak. Ám az ukrán művelet egy új réteget tárt fel:

mi történik akkor, ha a támadás belülről, az infrastruktúra szívéből, a talajszintről érkezik?

A konténer mint rakétaindító

A szakértő szerint ez a felismerés nem jött váratlanul a haditechnikai fejlesztők számára. Már több mint egy évtizede léteznek úgynevezett konténeres rakétaindító rendszerek – olyan fegyverplatformok, amelyek szabványos szállítókonténerbe rejtett rakétákat képesek indítani. 

Ezek mobilisak, könnyen álcázhatók, és gyakorlatilag bárhol elhelyezhetők: egy hajó fedélzetén, egy kikötő sarkában vagy akár egy teherautó platóján

– fogalmazott Eszterhai Viktor.

Oroszország, Kína, Izrael és az Egyesült Államok egyaránt fejlesztettek ilyen rendszereket.

Műholdas felvételek katonai repülőgépeket mutatnak, amelyek közül néhány megsemmisült, a Belaya légibázison, Stepnoy közelében, Irkutszk régióban, Oroszországban, 2025. június 4-én, 2025 Planet Labs PBC
Műholdas felvételek katonai repülőgépeket mutatnak, amelyek közül néhány megsemmisült, a Belaya légibázison, Stepnoy közelében, Irkutszk régióban, Oroszországban, 2025. június 4-én, 2025 Planet Labs PBC/Reuters

Különösen alkalmasak aszimmetrikus hadviselésre, amikor egy kisebb katonai erő meglepetésszerű támadással próbál előnyt szerezni egy nála sokkal erősebb ellenféllel szemben.

Kína lépéselőnyben

2019-ben Kína olyan rendszert mutatott be, amely lehetővé teszi egy rakéta szabványos konténerből való kilövését, idézte fel az NKE tudományos munkatársa, aki úgy látja, hogy a cél világos:

a rakétákat akár kereskedelmi hajókra is lehet telepíteni, így a világ bármely kikötőjébe be lehet juttatni egy rejtett fegyverrendszert. 

Hozzátette: 2022-ben a kínai média már nyíltan büszkélkedett azzal a fegyverrendszerrel, amely egyetlen konténerbe integrálja az indítóállást, az energiaellátást és a kezelői pozíciót – mindössze négy emberrel működtethető.

Putyin megtorlásra készül - el is mondta Trumpnak a telefonban

Több mint egy órát beszéltek az orosz repülőtereket ért ukrán támadásokról. Donald Trump szerint egyelőre nem látszik a béke.

Ehhez képest, a szakértő szerint érdemes megnézni Kína kereskedelmi flottáját: az ENSZ 2023-as adatai szerint

  • Peking közel csaknem 6000 saját lobogó alatt hajózó nagyméretű teherhajóval rendelkezik,
  • és további több ezerrel, amelyek külföldi zászló alatt közlekednek. 

„Elméletben ezek mind potenciális rakétahordozóvá válhatnak. És nemcsak a kikötők, hanem a katonai bázisok, repülőterek, vagy akár kulcsfontosságú infrastruktúra közvetlen közelében is horgonyozhatnak”.

A szárazföld sincs nagyobb biztonságban. Ukrajna megmutatta, hogy egy egyszerű teherautó, amely egy konténerbe rejtett drónokat rejt, ugyanúgy stratégiai jelentőségű támadó platformmá válhat. 

Az egyik legnagyobb ütőkártya

A drónok Kína egyik legnagyobb ütőkártyájává váltak: bár az Egyesült Államok volt az első drónfejlesztő nagyhatalom, a globális gyártást ma már Kína dominálja. 

Az elektromos motorok, a műanyag fröccsöntés, a mágnesek és a ritkaföldfémek döntő többsége kínai kézben van – és ezek mind szükségesek a drónok előállításához

– fűzte hozzá a szakértő, aki szerint nem véletlen, hogy a drónok – különösen a kis, több rotoros modellek – az orosz–ukrán háborúban a harcmezők egyik legfontosabb újításává váltak.

Ezek a viszonylag olcsó, de precíziós eszközök újradefiniálják a háború fogalmát – és minden katonai hatalomnak komolyan kell vennie őket. 

Mindenki sebezhető

Eszterhai Viktor úgy véli, hogy a világ most tanulja meg: nincs abszolút biztonság.

Nemcsak a fejlődő országok, de még az Egyesült Államok sem érezheti magát védve. A régi szabályok már nem érvényesek.

Az új jelszó: kis költség, nagy hatás. És ez a képlet bárki számára elérhető – legyen az állam vagy nem állami szereplő.

Kitört a pánik az oroszoknál - az ország egyik fő vasúti ütőerét robbantották a levegőbe

Kihirdették a vészhelyzetet - a hatóságok nem zárják ki, hogy terrorcselekmény történhetet.

Kapcsolódó