Az Európai Bizottság továbbra is határozottan elkötelezett amellett, hogy támogassa Szerbiát az EU-tagság felé vezető útján, azonban Belgrádnak fokoznia kell erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság megerősítésében - jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Kos továbbá kiemelte, hogy a bíróságok függetlenségét is meg kell védeni, a médiának szabadon kell működnie és a  választási reformoknak biztosítaniuk kell, hogy minden állampolgár bizalommal szavazhasson Szerbiában.

Kapcsolódó

A biztos a Szerbiáról szóló jelentést tárgyaló vitában elmondta: a reformok az ország polgárainak érdekét szolgálják, nem Brüsszelét, és nélkülözhetetlenek az európai előrehaladáshoz, valamint a belső politikai patthelyzet és a társadalmi megosztottság felszámolásához. Hangsúlyozta: a civil társadalomnak teret kell adni, a független hangokat védeni kell, és közösen kell fellépni a dezinformációval szemben.

Fontos lépésnek nevezte a bizalom helyreállításához a médiát szabályozó hatóság új tanácsának nyílt, átlátható és befogadó kiválasztási folyamatát, valamint a médiaszabályozási és választási reformok végrehajtását.

Mint mondta, az EU-csatlakozás nemcsak előnyöket, hanem felelősséget is jelent, különösen a közös értékek és külpolitikai álláspontok, például Oroszország megítélése terén.

„A kontinensünket érő agresszió idején Oroszországgal nem lehet ugyanúgy együttműködni, mintha semmi sem változott volna. A hallgatás vagy a habozás aláássa azokat az alapelveket, amelyekre a békénk és biztonságunk épül"

- hangoztatta.

Felhívta a figyelmet, hogy a a globális kihívásokat csak együtt lehet kezelni, és Szerbiával közösen egy egységes, erősebb, biztonságosabb Európára kell összpontosítani. A Koszovóval való kapcsolatok normalizálása kulcsfontosságú a regionális stabilitás és Szerbia EU-csatlakozása szempontjából - tette hozzá.

„A nyugat-balkáni stabilitás az EU alapvető érdeke, Szerbia pedig ennek kulcsországa, ezért biztonsági és stratégiai érdek az ország támogatása, de a lassan két évtizede húzódó csatlakozási tárgyalások során az EU lassan a hitelét veszti a térségben - mutatott rá Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában.

Mint mondta, kétségtelen, hogy számos területen van még mit teljesíteni az országnak, de értékelni kellene a szerb kormány európai elköteleződését, erőfeszítéseit - az energiapolitika, családpolitika, vízum vagy a kisebbségpolitika terültén - azonban a jelentés csak a hiányosságokra koncentrál, és súlyosan igazságtalan ideológiai alapú torzításokat tartalmaz.

Gál Kinga hangsúlyozta: a bővítéspolitikában nincs helye kettős mércének, azonban a ideológiai alapú megközelítés egyre hangsúlyosabbá válik.

„Míg Ukrajna csatlakozását gyorsító pályára akarják helyezni, addig a sok éve küzdő nyugat-balkáni tagjelölt országok a part szélen maradnak. Szerbia európai integrációja hozzájárulhat az illegális migráció megfékezéséhez, az energiaellátás hosszú távú biztosításához, így Európa és Magyarország érdeke egy stabil, az unió felé elkötelezett Szerbia" - zárta szavait a képviselő.