A szőnyeg szélére állítaná Németország új kancellárja azokat a tagállami vezetőket, akik nem állnak be az EU közös irányvonalába, és például vétójogukkal blokkolják vagy enyhítik az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Friedrich Merz a német WDR közszolgálati csatorna éves politikai konferenciáján, az Europaforumon hétfőn bejelentette: már nem akarja elfogadni az általa oroszbarátnak nevezett kormányok különutas politikáját, ezért fokozott nyomást gyakorol ezekre az országokra, amelyek közül kettőt konkrétan megnevezett.

Nem tudjuk elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával,

ha ezen az úton haladunk tovább – közölte fő nyugati partnerünk vezetője.

Befeszül az EU, bár Orbán Viktorral már beszéltek

Ezek az országok kisebbséget alkotnak az EU 27 tagállama között, de

nem engedhetjük meg, hogy az egész Európai Unió döntései egy kisebbségtől függjenek 

– fogalmazott Merz az ntv beszámolójában, utalva mindkét állam visszatartó szerepére az Oroszország elleni uniós szankciókban. Hozzátette: „biztosan lehetnének világosabb szavak, talán akár keményebb konfliktusok is.”

A jobbközép Európai Néppártban (EPP) helyet foglaló CDU kancellárja azt is elmondta, hogy

a múlt héten maga beszélt erről Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel,

de hangsúlyozta, hogy az EU-nak minden bizonnyal megvannak az eszközei ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon a két kormányra.

Már a "tettre készek" diktálnak

Ezek közé tartoztak korábban a jogállamiság megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárások is.

Ugyanakkor

mindig fennáll annak a lehetősége, hogy megvonják az európai forrásokat

az érintett tagállamoktól, ami Magyarország esetén már meg is történt – emlékeztetett a német kormányfő.

Kiemelte, hogy ugyan nem akarja ezeket a konfliktusokat, de ha szükséges, vállalni fogják – idézi a Welt.

A német napilap megjegyzi: a kemény fellépést az indokolja, hogy Orbán Viktor és Robert Fico többször is megkísérelte a közeledést és találkozott Putyinnal.

Mostantól viszont Európában 

a „tettre készek koalíciója” diktál az Oroszország elleni fellépésben,

amelynek Magyarország és Szlovákia nem lesz része – írják. 

A kormányfők megbeszéléséről Orbán Viktor is posztolt az X-en május 16-án, az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján.

„Mozgalmas délelőtt volt itt Tiranában, kétoldalú tárgyalásokkal. #EPCSúcstalálkozó teljes lendülettel.” – írta a miniszterelnök.

Orbán és Merz a német beszámolók szerint korábban a 2024-es berlini Európa-bajnokság döntőjén váltottak szót egymással. 

Csaták még jönnek, de földrengés nem lesz

A kancellár kijelentése annyiban nem volt meglepő, hogy pártja már a hivatalba lépésük előtt gyorsan megegyezett a szociáldemokrata koalíciós partnerrel (SPD) arról, hogy ezentúl szigorúbban fellépnek az egységes Európa érdekében.

A „tettre készek koalíciójában” pedig az EU-alapító nagyhatalmon kívül olyan európai országok vesznek részt, például a britek, a franciák, lengyelek, akik elszántak a szoros védelmi- és külpolitikai együttműködés érdekében.

Erről a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az Economxnak, aki elmondta:

Magyarországgal hűvös politikai, de továbbra is élénk gazdasági kapcsolatok várhatók.

Előbbit az indokolhatja, hogy az új németországi vezetés az eddiginél sokkal következetesebben akarja kezelni az uniós kötelezettségszegési eljárásokat, az esetleges forrásmegvonásokat vagy akár a szavazati jog felfüggesztését a Tanácsban.

A cél az, hogy az Európai Unió alapértékeit megsértő tagállamokkal szembeni, szigorúbb fellépéssel is kifejezésre jusson az EU egysége, ereje – mutatott rá Stefán Csaba.

Meloni szerint is eljött az idő

Azaz, szerinte továbbra is számítani lehet Friedrich Merz erős politikai kijelentéseire, bár ettől még Magyarország és Németország együtt tud dolgozni EU-s szinten, és a stabil gazdasági kapcsolataink is fejlődhetnek.

Politikai csatározások várhatók, de földrengés nem lesz

– fogalmazott a külügyi intézet kutatója.

Bő egy hete a kancellár Giorgia Meloni jobboldali kormányfőt is felkereste, hogy elérje: Olaszország aktívabban vegye ki a részét az ukrajnai háború lezárására irányuló, közös erőfeszítésekben.

Már akkor arról beszélt, hogy nem engedhetik meg az EU-n belüli megosztottságot, mire Meloni úgy fogalmazott, hogy "itt az ideje felhagyni a személyes érzékenységekkel, amelyek alááshatják a Nyugat létfontosságú és alapvető egységét" – írtuk meg.

Kapcsolódó