Irán, miként a Közel-Kelet többi országa, bővelkedik szénhidrogénekben, így valójában az atomenergia elhanyagolható, mindössze 3-4 százalékos szerepet játszik az ország villamosenergia-ellátásában. Ennek ellenére jó pár nukleáris létesítménye van, kutatóreaktorok, az üzemanyagciklushoz kapcsolódó mindenféle berendezések – mutatott rá Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette, hogy Irán atomprogramja az atomsorompó-egyezmény révén elvileg kontroll alatt van, de valójában az utóbbi években több létesítményébe nem engedte be a nemzetközi ellenőröket, és leszerelte a safeguards rendszerhez kapcsolódó felügyeleti rendszereket.

A fordói föld alatti komplexum építése is úgy kezdődött meg, hogy erről Irán nem számolt be a nemzetközi szervezeteknek. De van jó pár más olyan telephely, ahol centrifuga-fejlesztés, centrifugakomponens-gyártás, centrifuga-építés és egyéb tevékenységek folynak, amelyekhez nem feltétlenül biztosította az iráni fél a hozzáférést.

Az, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem fér hozzá információkhoz, és Iránban olyan tevékenység zajlik, ami a békés célú programmal önmagában nem magyarázható, az mindenképpen gyanúra ad okot 

– hangsúlyozta az atomenergetikai szakértő. Utalt arra, hogy eközben februártól májusig viszonylag nagy mennyiségű uránt dúsított Irán, és mind a natanzi, mind pedig a fordói létesítményben felpörgették a 60 százalékos dúsítás sebességét.

A hozzáférhető információk alapján május végére Irán 408 kilogrammnyi, 60 százalékos dúsítású uránnal rendelkezett. Békés célú programhoz egyáltalán nem kell 60 százalékos dúsítású urán, ez egyáltalán nem is használható pozitív célokra

– hangsúlyozta Aszódi Attila. Hozzátette, hogy az európai atomerőművek üzemanyaga 4-5 százalékos dúsítású urán, ilyet használnak például a paksi atomerőműben is. Mint fogalmazott: ezen keresztül lehet érteni, hogy mitől lett ideges a nemzetközi közösség és az Egyesült Államok

A szakértő azt is elmagyarázta, hogy ha uránalapú atomfegyvert akarnak építeni az irániak, akkor ahhoz 90 százalékos dúsítás fölé kell menni. Csakhogy a természetes 0,7 százalék és a fegyverhez szükséges 90 százalékos dúsítás közötti úton a munka kilenctized részét már elvégezték azzal, hogy 60 százalékra dúsítottak. Ráadásul

a NAÜ-ellenőrök ebben a pillanatban nem tudják, hogy hol van a 408 kilogrammnyi 60 százalékos dúsítású urán.

Az anyagot hengeres konténerekben tárolják, de itt néhány kisebb méretű konténert kell elképzelni, ami minden további nélkül elférhet egy vagy két autónak a csomagtartójában. Lehet, hogy egy vidéki városban, egy parkolóban áll – jegyezte meg Aszódi Attila.