Most éppen tűzszünet: hova tűnt 400 kilónyi iráni urán, ami tovább dúsítva tíz atombombára lenne elég?

Feltétel nélküli megadás, 14 napos tárgyalás, földalatti bombázás, köszönet Teheránnak, hogy előre szólt a katari válaszcsapással, majd tűzszünet. Így változott Donald Trump hivatalos Irán politikája napról napra.

Közben hova tűnt Irán 400 kilónyi, 60 százalékos tisztaságú uránkészlete? 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Donald Trump a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este, hogy Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a 12 napos háborút. Az amerikai elnök után Irán és Izrael is megerősítette, hogy megállapodtak a tűzszünetben, miután kedd hajnalban a harcban álló felek még támadást intéztek egymás ellen.

A vasárnap reggeli amerikai rajtaütésben több mint 125 katonai repülőgép vett részt, és B-2-es lopakodó stratégiai bombázókról összesen 14 GBU-57-es bunkerromboló bombát dobtak le, elsődleges célpontként a Fordó-i dúsítóüzem ellen.

A műholdfelvételek szerint nem sok kétség marad afelől, hogy a bombák eltalálták a létesítményt, de nem tudni, hogy behatoltak-e az alatta lévő dúsítócsarnokokba, mivel azok 300-500 méterrel a felszín alatt vannak a korábban a helyszínen járt nukleáris szakértők beszámolói alapján. Hétfőn újabb izraeli csapások érték a Fordó-hegyi létesítményhez vezető utakat, számolt be róla a The Telegraph.

Donald Trump hétfői, Truth Socialon közzétett bejegyzésében azt állította, hogy mindhárom bombázott iráni nukleáris létesítményt (Fordó, Natanz és Iszfahán) „teljesen megsemmisítették”, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az „álhíreket” terjeszt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) becslése szerint Irán 400 kilogrammnyi 60 százalékos tisztaságú uránnal rendelkezik, ami kilenc-tíz atombombához lenne elegendő, ha az anyagot fegyverminőségűre, általában 90 százalékosra dúsítanák.

„Iránnak rejtett telephelyei vannak, ahol több száz, ha nem több ezer fejlett centrifuga található, amelyek képesek fegyverminőségű urán előállítására. Ráadásul a teheráni rezsim a magasan dúsított urán nagy részét titkos helyre szállította, mielőtt az Egyesült Államok lebombázhatta volna az Iszlám Köztársaság három ismert nukleáris létesítményét”

– közölte a The Telegraphnak Sima Shine, az iráni nukleáris program szakértője, a Moszad korábbi kutatási igazgatója, egyben hozzátette, hogy Irán ezen kívül tonnányi 25 százalékra dúsított uránnal is rendelkezik.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezetője hétfőn azt nyilatkozta, hogy az amerikai bombázás valószínűleg „nagyon jelentős” károkat okozott

– tette hozzá.

Konvoj a bombázás előtt

Az elmúlt napokban, a műholdfelvételek alátámasztani látszanak Irán állításait, miszerint áthelyezték 400 kilónyi 60 százalékos tisztaságú uránkészletüket, amelynek nagy részét korábban Iszfahánban tartották.

Az egyik képen, amelyet a Maxar Technologies, egy amerikai védelmi beszállító tett közzé, egy 16 teherautóból álló konvoj látható a Fordó-i gyár bejárata közelében lévő úton.

„Irán többször is hivatkozott arra, hogy tovább folytatják az urándúsítást. A teheráni rezsimnek  az az érdeke ebben a helyzetben, hogy úgy mutassa be a hazai közvélemény és a világ előtt, hogy nem sikerült az iráni atomprogramot megsemmisíteni”

– mondta az Economx érdeklődésére Csicsmann László.

Hírszerzési fölény

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója hangsúlyozta: az elmúlt hetekben láthattuk, hogy Izrael és az Egyesült Államok olyan hírszerzési fölénnyel rendelkezik, hogy célzottan tudnak likvidálni a lakásukban atomtudósokat. 

– fogalmazott Csicsmann László, aki úgy látja, hogy az iráni rezsim ideológiai okokból nem fog lemondani az urándúsításról. Kérdés, hogyan reagál majd erre az Egyesült Államok és Izrael. Visszatérnek-e a tárgyalóasztalhoz, mert jelenleg a teheráni vezetés belpolitikai okokból nehezen teheti meg, hogy leüljön és úgy tárgyaljon, mintha mi sem történt volna.

Az MKI vezető kutatója szerint az Egyesült Államok és Izrael lassítják a meggyengített Irán atomprogramját, de a jövőben bármikor újra lecsapnak majd.

„Izgalmas időszakot élünk. Abban biztos vagyok, hogy ez a történet nem zárult most le. Újra jelentkeznek majd ezek a típusú problémák. Most nyilván eléggé meggyengült Irán. Ha ez jó Izraelnek és az Egyesült Államoknak, úgy hogy akár nincs nukleáris megállapodás akkor lehet, hogy ez most egy darabig így megy majd, aztán majd jön egy újabb fejezet, amikor újra odalőnek az izraeliek”

– fűzte hozzá a szakértő.