Megtartotta első kancellári beszédét szerdán a kereszténydemokrata Friedrich Merz (CDU/CSU) a Bundestagban, legfontosabb nyugati partnerországunk új vezetője ezzel kijelölte a fő csapásirányokat az elkövetkező időszakra. 

Az erő eltántorítja az agressziót, a gyengeség agressziót szül

– idézi a német sajtó a kormányfő egyik legfontosabb kijelentését, amely a fő stratégiai kérdés, a védelem megerősítése kapcsán hangzott el. Merz ugyan ezúttal nem nevezte meg név szerint Putyint, de a háborús témában agresszorról beszélt és növekvő fenyegetésként említette Oroszországot.

Leszögezte:

Németországnak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa védelméért,

egyúttal megígérte, hogy a német hadsereget a kontinens legerősebb, több mint kétszázezer fős hadseregévé alakítják, amihez az új, konzervatív-szocdem kormány minden szükséges pénzügyi forrást biztosít.

Elhárult a nagy akadály, dőlhet a pénz fegyverkezésre

Mint megírtuk: Merz koalíciós kormánya már a hivatalba lépése előtt elfogadta az ország szigorú adósságszabályainak történelmi reformját, hogy megerősítse fegyveres erőit az évekig tartó alulbefektetések után.

Az adósságfék lazításával mentesítik a GDP egy százalékát meghaladó védelmi kiadásokat a nagyhatalom régóta fennálló alkotmányos hiánykorlátja alól, ami nagyban akadályozta az előző, Scholz-kormányt az ország biztonságának megerősítésében, illetve a NATO azon célkitűzésének elérésében, hogy a GDP 2 százalékát védelemre fordítsa – emlékeztet az Euractiv.

Ukrajna továbbra is számíthat a németekre

Az ország gazdasági prioritásait is meghatározó védelmi felkészülés fontosságát Friedrich Merz úgy indokolta, hogy

„egy mozgásban lévő, sőt, zűrzavaros világot tapasztalunk”,

és a németeknek, illetve az európaiaknak nem érdemes tovább áltatnia magát.

Közölte azt is:

nem kevesebb, mint az európai békerend forog kockán Ukrajnában.

Egyúttal újra megerősítette, hogy az EU vezető országa továbbra is „határozottan támogatja a megtámadott Ukrajnát”, és bár nem része a háborúnak, és nem is fog azzá válni, de

a németek „mindenféle ha vagy de nélkül” az ukrán nép oldalán állnak.

Jólét és növekedés a gazdaságpolitika célja

A kancellár csak hosszas külpolitikai blokk után beszélt a német gazdaság reformterveiről, amelyek nemcsak a haderő fejlesztését szolgálják majd, hanem a versenyképesség növelését, azonnali bürokrácia- és adócsökkentést, illetve a beruházások ösztönzését a nagyvállalatok és a kkv-k számára.

Merz a Szövetségi Köztársaság korai éveinek ígéretét idézte Ludwig Erhard, akkori gazdasági miniszter szlogenje alapján, miszerint 

Azért akarnak kormányozni, hogy megújítsák a „mindenki jóléte” ígéretét.

A CDU/CSU vezetője most a magyar gazdaság számára is bíztató vállalást tett: mindent megtesz azért, hogy Németország gazdasága újra növekedési pályára álljon. 

„Németország bevándorlóország, és az is marad”

Ezt is feketén-fehéren kijelentette a kormányfő, aki a migráció kérdését a kampánya során is már intenzíven és markáns javaslatokkal tartotta napirenden. 

Mint mondta, Németország bevándorlóország, és az is marad, ám az ellenőrizetlen migráció elárasztotta az országot – főként az a gond, hogy a túl sok alacsony képzettségű bevándorló leterheli a munkaerőpiacot és a szociális rendszert.

Ezúttal sem okozott csalódást, mivel újra bejelentette az olyan külföldiek kitoloncolásának terveit, akiknek nincs joga az ott tartózkodáshoz, illetve a rendőrség megerősítését és a szomszédos országokban már ellenállást kiváltó, szigorúbb határvédelmet – számol be a FAZ.

Merz elkíséri Trumpot

A német kancellár kapcsolata bíztatóan alakul az amerikai elnökkel: május 6-i beiktatása óta eddig kétszer beszéltek telefonon, és már közös utazást terveznek. Megírtuk: első alkalommal barátságos hangnemben egyeztettek az ukrajnai háborúról, illetve az USA és az EU közötti kereskedelmi vitáról, és megbeszélték, hogy Merz elkíséri Trumpot a nagyszülei szülővárosába a Pfalz tartományban, ahol a kancellár teljesítette katonai szolgálatát. Megegyeztek, hogy a német vezető rövidesen Washingtonba utazik, ahol a NATO-ról is egyeztetnek. Másodjára szombaton Kijevből  hívta fel telefonon Trumpot, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök társaságában – akik biztosították az amerikai elnököt arról, hogy a szövetségesek „együtt állnak” az EU-ban és elszántan megvédik magukat, ehhez az amerikaiakat is „a fedélzeten akarják tartani” – számol be a Mannheimer Morgen.