Tarlós István az Inforádió kérdésére azt válaszolta, hogy a számok és a jogszabályok alapján kell vizsgálni a kérdést, hogy az Államkincstár jogszerűen inkasszózta-e a főváros pénzét.
Ugyanakkor az ATV-nek azt mondta, úgy látja, nem Karácsony Gergely a fő hibás, hanem a „Tisza-Vitézy paktum”, mivel úgy tűnik, hogy a Tisza párt hallgat Vitéz Dávidra, aki pedig Karácsony Gergely helyére akarja pozícionálni magát.
Tarlós István szerint a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét bele kellett volna tenni a 2025-ös költségvetésbe. Hozzátette: attól nem alkotmányellenes az adó, hogy annak összegét megemelték. Ugyanakkor hozzátette, ha az iparűzési adó növekedése a nagyobb, akkor érthetetlen, mit ért a városvezetés kivéreztetés alatt.
Mi történt Budapest pénzével?
Május 23-án a Kúria a Fővárosi Kormányhivatalnak adott igazat abban a perben, ami Budapest költségvetésének érvényességéről szólt. Miután a szolidaritási hozzájárulás összegét drasztikusan megemelték, ennek nyomán Budapestnek mintegy 80 milliárd forintot kellene befizetnie a központi költségvetésbe. Ezt azonban a főváros nem tudja kigazdálkodni, ezért a város költségvetésébe a 80 milliárdból csak 30 milliárd forintnyi hozzájárulást kalkuláltak bele.
Karácsony Gergely hétfőn arról beszélt, hogy ezt az Alkotmánybíróság korábbi kijelentése nyomán tették meg, amely szerint a város nem lehet nettó befizetője a központi költségvetésnek.
Sára Botond főispán szerint a főváros költségvetését teljesen érvényteleníteni kellene, ezért a Kúriára vitte az ügyet. Az ítélet szerint bár nem kell a város költségvetését megsemmisíteni, a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét bele kell tenni.
Most akkor szabályos vagy nem?
Az ítélet kihirdetése után Karácsony Gergely közölte, hogy azonnali jogi védelmet kér, hogy az Államkincstár az iparűzési adó befizetéséig, azaz őszig ne inkasszózzon 10,2 milliárdot a város számlájáról. Habár a főpolgármester szerint ezt szerdáig csinálhatta volna meg szabályszerűen az Államkincstár, mégis csütörtök délelőtt emelték le az összeget.
Karácsony Gergely arra figyelmeztetett, hogy ha nem kapja vissza a város a pénzt, akkor feljelentést tesz. Emellett egy vészforgatókönyv kidolgozásának megkezdéséről is döntött arra az esetre, ha a város működésképtelenné válna.
Erre reagálva Sára Botond és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is azt mondták, hogy az adót az Államkincstár köteles behajtani, így az eljárás jogszerű, azzal szemben pedig nem lehet védelmet kérni. Sára Botond azt is hozzátette: már előre figyelmeztette tavaly év végén a főpolgármestert, hogy Rákosrendező 50 milliárd forintos elővásárlása kockázatot jelenthet a város költségvetését illetően.
Mérlegre tettük: Karácsonyék vagy az Orbán-kormány az adósa a másiknak?
Egy adatsor szerint Budapestnek csak az iparűzési adóból befolyt bevétele alapján bőven maradna forrása az állami szolidaritási adó levonása után is. Ám a főváros számláját közben inkasszálták, és tartja magát az igazához. Hogyan lehet mégis több mint 50 milliárd forintnyi mínuszban a tervezett budapesti büdzsé, illetőleg hogyan fajult idáig ez az elmérgesedett ügy? Ennek jártunk most utána.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.