Kőrösi Koppány a közösségi oldalán írta le, hogy szerinte mi nem stimmel a főváros költségvetése körül.

A Budapest Műhely alapítója számokkal próbálta aládúcolni érvelését, miszerint a budapesti városvezetésnek a célja elterelni a figyelmet felelőtlen gazdálkodásáról, amellyel elszórta a főváros forrásait.

Bár ez éppen egybecseng a kormányzati narratívával – hiszen Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke új videójában is kijelenti, „a Tisza-Karácsony csődkoalíciónak egy év sem kellett, hogy csődbe vigyék az ország leggazdagabb városát” – az Economxnak részletesen kifejtette,

hogyan is épül föl az egyre csak elharapódzó büdzséügy.

A fejlesztéspolitikai szakértő állításával ellentétben a Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat rendre arra hivatkozik, hogy az állam által évek óta megkövetelt, és a kisebb települések közt szétosztott szolidaritási hozzájárulás ellehetetleníti a budapesti büdzsét, illetve a főváros működését.

A Fővárosi Közgyűlés többsége a Tisza Párt, a Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd képviselőivel múlt decemberben elfogadta Budapest éves költségvetését, melyet úgy terveztek, hogy csak 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnek be az államnak, további 51-et viszont nem. A Fidesz nem voksolt, a Kutyapárt kivonult a szavazásról. Az akkor elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 422 544 893 000 forintban, kiadásait 426 269 12 000 forintban állapította meg. A 3 724 119 000 forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével finanszírozzák. Hiteltörlesztés kiadásaira pedig 7 466 009 000 forintot fordítanak. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus szerint a főváros számlája jelenleg mínusz 41 milliárd forinton áll.

Kőrösi kedden forrásmegjelölés nélkül egy olyan grafikont tett közzé, mely szerint a főpolgármester nevével fémjelzett városvezetésnek 2018 óta 149 milliárdról 303 milliárd forintra nőtt mostanra a helyi iparűzési adóból (hipa) befolyt bevétele. Eközben pedig a szolidaritási hozzájárulás ötmilliárdról 89 milliárd forintra duzzadt. 

Karácsony az előbbiekkel szemben azt állítja, ma már pont a főváros az, amely nettó befizetőként finanszírozza az Orbán-kormányt, és ezért mintegy 51 milliárd mínusszal kalkulálnak az idén. Egy közelmúltbeli videójában az ellenzéki politikus azt a dealt ajánlotta, senki ne fizessen senkinek, mondván, a budapestiek pénzét a budapestiekre költik inkább. 

Csakhogy Karácsony Gergely hétfőn bejelentette, azonnali jogvédelmet kérnek, miután a Kúria törvénytelenné nyilvánította a főváros 2025-ös büdzséjét, s kimondta, Budapestnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által kirótt szolidaritási hozzájárulás teljes összegét fel kell tüntetnie a költségvetés kiadási oldalán. Erről értekeztek is a Fővárosi Közgyűlésben szerdán.

A Kúria törvénytelennek nyilvánította Budapest költségvetését

Budapest Főváros Kormányhivatala pert nyert a főváros ellen, mert Budapest költségvetésében nem szerepelt a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás, és ezt most bele kell írni. Részletek.

Kíváncsiak voltunk, hogyan lehetséges, hogy a fentebbi számok ellenére mégis több mint 50 milliárd forintnyi mínusszal tervezték be a 2025-ös budapesti büdzsét. 

Megkerestük a Karácsony Gergely vezette Budapest Főváros Önkormányzatát, valamint Kőrösi Koppányt is a paradox helyzet feloldásával kapcsolatban.

Hogyan jutottunk el idáig? 

A fejlesztéspolitikával foglalkozó szakértő az Economxnak elöljáróban elmondta, részben igazat ad a fővárosnak.

Elismerte, „abban igaza van a fővárosnak, hogy évről évre emelkedik a szolidaritási hozzájárulás összege”. Felidézte, tavaly is pereskedett már emiatt a főváros, és arra alapoztak, hogy egy nemzetközi egyezmény, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, amelyben Magyarország is részes, előír bizonyos pénzügyi önállóságot az önkormányzatoknak. A Fővárosi Törvényszékhez fordultak azzal, hogy a szolidaritási adó ezzel ellentétes, mert csorbítja pénzügyi önállóságukat. A törvényszék jogértelmezést kért, és az Alkotmánybíróság Karácsony Gergely szerint helybenhagyta indítványukat – mondta.

Holott lópikula és cintányér, mivel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem ellentétes a hivatkozott nemzetközi szerződéssel. Kimondta azt is, hogy nem alaptörvény-ellenes maga a szolidaritási hozzájárulás, sem annak megállapítása. Sőt, kimondta azt is, hogy nem ütközik semmilyen jogszabályba, hogyha adott esetben valamelyik évben bármelyik önkormányzat az állam nettó befizetője 

– húzta alá meglátását a szakértő.

Kőrösi emlékeztetett, a fővárosnak több inkasszója is volt, az egyik inkasszálásról pedig a törvényszék megállapította, szabálytalanul lett kibocsátva, ugyanis azt nem előzte meg fizetési felhívás. „A városvezetés most ebbe kapaszkodik” – fűzte hozzá.

Kőrösi Koppány
Kőrösi Koppány
Kép: Facebook

A szakértő elmondása alapján „az valóban kérdés, ilyenkor van-e in integrum restitutio, azaz az eredeti állapot helyreállítása, mivel erre nem tért ki az ítélet. Ennek azért van jelentősége, mert az önkormányzat tavaly is betervezte bevételi oldalon a Lánchídra a 6 milliárd forintot. Ilyen bevételekre és a jogtalan inkasszózásra alapozta Karácsony Gergely a rákosrendezői kiadást is” – jegyezte meg.

Kapcsolódó

Zárójelben nem árt megjegyezni, nemrég a budapesti vezetés 12,7 milliárd forintot fizetett a Rákosrendezőhöz szükséges első részletért, mely a teljes vételár negyede, elejét véve a mini-Dubaj néven elhíresült gigaprojekt keresztülhúzásának, amit a kormányzat tervezett ezt megelőzően, arab befektető bevonásával. Az 50,9 milliárdra rúgó összeg kiegyenlítése azonban még várat magára.

Kőrösi jelezte, abban a részében igaza van a főpolgármesternek, hogy „van egy bírósági ítélet, miszerint szabálytalanul történt az inkasszálás, de annak 

sem a jogalapját, sem a mértékét nem vitatta az ítélet, hanem a módját vitatta, merthogy elmaradt a fizetési meghagyás”

– szögezte le.

2024 decemberében nyújtotta be Budapest városvezetése a 2025-re vonatkozó költségvetési javaslatát, ekkor pedig már a parlament asztalán volt a költségvetési törvény, amelyben megállapították, 89 milliárd forint lesz a fővárosra kirótt éves szolidaritási hozzájárulás. De Karácsonyék jó 50 milliárdnyival kevesebbel terveztek. Idén egyébként a kormány közel 38 milliárdos támogatást ad a fővárosnak, és elvileg ebből szándékozták finanszírozni a kérdéses szolidaritási adó egy részét.

Szerinte év végén joggal hivatkoztak arra, hogy még nem volt ismert az állam által elvárt pontos összeg, hiszen csak két napra rá fogadta el az Országgyűlés az addig csak tervezetként élő központi költségvetési törvényt. Ezt egy NGM-rendelet követte a részletszabályokkal és a végrehajtással, de ez februárban készült el. 

Maga a törvénysértő állapot két nappal később bekövetkezett, mert jogszabályi hierarchiában az önkormányzati rendelet a miniszteri rendelet, meg a törvény alatt van

– ismertette, jelezve, a Kúria leírta, van rá precedens, hogy ha később is válik ellentétessé, akkor is módosítani kell az önkormányzati normát.

Kőrösi szavai szerint „erre hivatkozva szólította fel Sára Botond főispán a Fővárosi Önkormányzatot, hogy módosítsák az önkormányzati törvényt. Ehelyett a testületi ülésen februárban Karácsony az egyik napirendi pontban azt javasolta, irány a Kúria, és ezt meg is szavazta közgyűlés”. A Kúria pedig meghozta az ítéletét jogerősen – elevenítette fel.

Miután Karácsony Gergely törvényellenesnek titulálta az inkasszót, Budapest főispánja csütörtökön szintén nem hagyta szó nélkül a kérdést, s úgy vélte, már akkor megsemmisült a költségvetés, amikor elfogadták azt.

Nem fekete vagy fehér az ügy

Kőrösi Koppány úgy látja, alapvetően a szolidaritási adónak van egy települések közti forráskiegyenlítési szándéka, „ennek helyességét lehet vitatni, de ha törvény megállapítja a fizetési kötelezettséget, azt teljesíteni kell”.

Érdeklődésünkre a szakértő pontosította, egy frissebb dokumentum alapján nem 303 milliárd, hanem mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb a budapesti hipa mostani összege. Ám ehhez csak ősszel juthat hozzá a városkassza.

Azt is elárulta lapunknak, 

az ominózus ábra egy korábban a főváros által közzétett grafikon kibővített változata, amely nem csupán a piros, hanem immár a narancssárga oszlopokat is magában foglalja – fentebb.

„Nincs hazugabb dolog, mint ezt szolidaritásnak nevezni, ennek semmi köze a város bevételeihez, még kevésbé a kiadásaihoz, ennek a pőre politikához van köze, a Budapest-ellenes kormányzati hozzáálláshoz” – írta még februárban egy posztjában Karácsony, aki azt ígérte, az Orbán-kormánytól megvédik Budapest pénzügyi szuverenitását is.

Cikkünk megjelenéséig ugyan nem érkezett válasz a városvezetés részéről, de sajtótájékoztatót adott a főváros feje az egyre eszkalálódó ügyben.

Megbénulhat a főváros, bukhatják a BKK-t

Csütörtök délután azonban Karácsony Gergely jelezte, a Magyar Államkincstár elkezdte inkasszózni a be nem fizetett, 51 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást a főváros számlájáról. A főpolgármester rendkívüli bejelentés keretében adta hírül, hogy 10,2 milliárd forintot emeltek le közvetlenül, a kötelezett fél beleegyezése nélkül a főváros bankszámlájáról.

Karácsony Gergely főpolgármester 2025. május 29-én
Karácsony Gergely főpolgármester 2025. május 29-én
Kép: MTI, Illyés Tibor

Karácsony előre figyelmeztetett, ha ez megtörténik, működésképtelenné válhat a város, és újra kell tervezni a közszolgáltatásokat. A főpolgármester tájékoztatása szerint a főváros büdzséjét az Alkotmánybíróság álláspontjára építették, mely szerint nem lehet az önkormányzat nettó befizetője a központi költségvetésnek. Így fizetési haladékot kérnek az iparűzési adó őszi befizetéséig, a Nagy Márton vezette NGM azonban közölte, nincs kivétel. Az ellenzéki honatya szerint ezzel megbénulhat a város.

Vészforgatókönyvet készít Budapest, likviditási munkacsoport áll fel

A főpolgármester szerint az azonnali jogvédelmet figyelmen kívül hagyva, törvényellenesen nyúlt hozzá a főváros folyószámlájához a kincstár, ezért újabb jogi eszközökhöz fordulnak. Az ügyre Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is reagált. Továbbiak.

Karácsony rendhagyó tájékoztatóján kifejtette, Budapest vészforgatókönyvet készít, valamint likviditási munkacsoport áll fel. Mivel az azonnali jogvédelem benyújtása valóban azonnali jogvédelmet jelent, ezért meggyőződése, hogy törvénytelenül jártak el, és levelet is írt az államkincstárnak. Ha nem utalják vissza a pénzt, akkor a főpolgármester szerint hivatali visszaélés történik, és a politikus ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.

Likviditásuk érdekében azonnali intézkedésekhez nyúlnak: leállítják három közszolgáltatás, a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) kifizetését, melyek 9 milliárd forintos igényét nem tudják kielégíteni; a beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket elhalasztják szeptemberig; felállítottak egy Likviditási Munkacsoportot, amely minden nap ülésezik és átnézik az utolsó számlát is, közben egyeztetésre hívja az önkormányzattal szerződésben álló szakszervezeteket, a fővárosi frakciókat és a főváros tulajdonában álló intézményeket is.

Karácsony Gergely előrebocsátotta, ha hosszútávon nem tudják kifizetni a BKK költségeit, lehet, a kormánynak kell azt átvennie. Egyúttal hangsúlyozta, a rákosrendezői projekt jelenleg nem érinti a főváros költségvetését.

Pénteki, drámai zenei aláfestésű videója szerint a főváros vezetése tartja magát álláspontjához, és az általuk jogtalannak tartott forrásmegvonás orvoslását sürgetik. A főpolgármester szavai szerint politikai utasításra történhetett az inkasszó, sőt, arra is kitért, a hivatali visszaélésért börtön jár, és a bűn öt évig nem évül el – feltéve, ha az államkincstár nem utalja vissza a pénzt.

Ez a lépés végveszélybe sodorja Budapest működését 

– fogalmazta meg a minap Karácsony Gergely.

Széttrollkodná Budapestet az egyik polgármester, hogy Orbánnak is feltűnjön, mit tett

Baranyi Krisztina szerint Karácsony Gergelynek meg kéne hekkelnie a kormánynak fontos fővárosi dolgokat. Bővebben.

Sokan gondolhatják: igazságot tenni nem egyszerű, főleg egy ilyen összetett, végeláthatatlannak tűnő ügyben. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy legalább az egyik fél kénytelen lesz engedni, hacsak nem hoznak tető alá valamiféle kompromisszumot.