Az elmúlt 10 év alatt mintegy 380 milliárd dollárt költöttek az európai energetikai cégek a szélenergia-kapacitás megduplázására, az élet, pontosabban az időjárás azonban úgy tűnik, kibabrál a közműcégekkel.

A Bloomberg írta meg, hogy a Maine Egyetem éghajlatváltozási intézetének mérései szerint a szélsebesség február-április időszakban Európa szerte rekord értékben maradt el a hosszú távú átlagtól, amelyet 1940 óta mérnek. 

A közműszolgáltatók sorra igyekeznek mérsékelni az ebből fakadó bevételkiesést, ezért többen a Munich Re viszontbiztosítóhoz fordultak, hogy időjárási-fedezeti biztosítást kössenek a céggel. A Parameter Climate tanácsadója, aki korábban maga is villamosenergia-kereskedő volt, Ralph Renner elmagyarázta a hírügynökségnek, hogyan zajlik a fedezeti biztosítás a gyakorlatban: a közműcégek olyan szerződéseket kötnek a biztosítóval, amelynek birtokában kártérítést kapnak a Munich Re-től, vagy mástól, ha egy adott időszakban a szélenergia termelésük elmarad a tervezettől. 

A Bloomberg emlékeztetett rá, időjáráshoz kötött derivatív ügyletek régóta léteznek, más iparágban is elterjedtek, például az agráriumban. Ennek ellenére ezek a fedezeti ügyletek nem igazán átláthatók, kevés információ van arról, hogy a biztosítótársasággal milyen szerződéses értékre állapodnak meg a közművállalatok. Pedig próbálkozott a világ legnagyobb áramtőzsdéje, a European Energy Exchange és az amerikai Nasdaq is, hogy terméklistájára fölvegye a határidős szél-kontraktusokat, ez az üzlet továbbra is a közműcégek és a biztosítók közt közvetlenül jön létre, senki nem akarja, hogy ezek a derivatív ügyletek nyilvánosan kereskedhetők legyenek. 

A Bloomberg szerint a leginkább érintett cégek: az Iberdrola, az Orsted és az RWE. Utóbbiról úgy tudja a Bloomberg, hogy szélenergia-termelése akár egyharmadával is visszaeshetett idén, a svéd Vattenfall-é pedig 20 százalékkal az első negyedévben. Azok a vállalatok, amelyek nem kötnek biztosítást, igyekeznek a portfóliójukban lévő más erőművekkel pótolni a kieső mennyiséget.

A lapnak a TradeWPower cég próbálta megmagyarázni az okokat:

szerintük a szélcsendes időszakokat az erős anticiklonok okozzák, amelyek száraz, gyenge légmozgással járó időjárást hoznak. Egyértelmű meteorológiai magyarázat azonban nincs a szélcsendes időszakok hosszú sorozatára.

Az előrejelzési modellek kevésbé megbízhatók (a szelet ugyanis nehéz előrejelezni), most annyit mutatnak, hogy az alacsony szélsebesség egész nyáron jellemző lehet Európára. Ezeket a prognózisokat a német közműcégek is aggódva figyelhetik, náluk a napi átlagos szélsebesség 1996 óta most a legalacsonyabb. Németországban a kieső termelést az áramtőzsdén pótolták, illetve több fosszilis energiahordozót kellett használniuk az erőműveikben. 

Kapcsolódó