Valószínűleg a Kis-Küküllő teljes hosszában majdnem teljes mértékben kipusztult a halfauna és a makrogerinctelen közösség a sókoncentráció-növekedés miatt – állapították meg helyzetértékelésükben a parajdi sóbánya katasztrófájának környezeti hatásait felmérő halbiológusok és mikrobiológusok.

A Transtelexnek eljuttatott összegzésükben rámutatnak, hogy bár számos módszerrel próbálják elkerülni, hogy a bányából és annak környékéről származó sós víz a továbbiakban bekerüljön a vízhálózatba, az élővilág szempontjából a kár már bekövetkezett, és a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

A rendkívül magas sókoncentráció első következménye a folyók élővilágának csaknem teljes kipusztulása volt; a következő hatás pedig a folyók mentén található növényvilág hanyatlása lehet

- hívják fel a figyelmet.

A kutatók az elmúlt napokban a Korond-patak beömlésétől kiindulva lefelé haladtak az egyesült Küküllőig, és nagyjából tíz kilométerenként vizsgálták meg a halpusztulást a part menti csendesebb szakaszokon.

Összesen 12 halfaj és egy ingolafaj pusztulását dokumentálták.

Feltételezik ugyanakkor, hogy az érintett fajok száma ennél jóval magasabb, mivel számos elpusztult egyed a víz alján maradt, és a mélyebb szakaszokon ezek azonosítása szinte lehetetlen.

Úgy látják: 

a jelenlegi mértékű sószennyezés mellett akár évtizedekre is szükség lehet, amíg a koncentráció olyan alacsony szintre süllyed, amely mellett a halak természetes úton képesek visszatelepülni.