Polgárok milliói, illetve a külföldi munkavállalók ezrei reménykedhetnek jövő évtől több pénzben Németországban, ahol pénteken bejelentették, hogy két lépcsőben emelik a minimálbért, ezzel is ösztönözve a kilábalást a recesszióból, és a könnyebb megélhetést az áremelések tükrében. 

A jelenleg óránként bruttó 12,82 eurós (5119 forintos) minimálbér 2026-tól 13,90 euróra (5550 forintra) nő fő nyugati partnerünknél, míg egy évvel később további 70 centes emelés jön: óránként 14,60 euró (5830 forint) lesz a legkisebb adható jövedelem.

Kapcsolódó

Ez 2027-re összesen 1,78 eurós (711 forintos) emeléssel ér fel, ami az évekig elhúzódó, politikai csatározások után bekövetkező áttöréssel jelentős vállalása lesz a cégeknek. 

A fizetések növekedése nemcsak a németeknek jó hír, hanem minden legálisan foglalkoztatott munkavállalónak, mivel érinti az egyes területeken érvényes kollektív szerződéseket, a külföldi foglalkoztatottak fizetéseit is.

Húzták-vonták egymást, de jobban jár mindenki

A minimálbér látványos emelése az áprilisban megalakult konzervatív-szocdem (CDU-SPD) kormány koalíciós szerződésében vállalt feladat, amely máris konkrét lett. 

Az előző kancellár, Olaf Scholz (SPD) idején is már mély vitákat kiváltó témában a szakszervezetekből, munkaadókból és az állam képviselőiből álló Minimálbér Bizottság friss, konszenzusos megállapodását hétfőn véglegesítik. 

Ez pedig fontos mérföldkövet jelent Németország új útján, amely az európai védelemben betöltött vezető szerep mellett a recesszióban rekedt gazdaság gyors fellendítését is célozza.  

Bár a Scholzék által korábban szorgalmazott, és a jelenlegi vezető, Friedrich Merz (CDU) által is belengetett, 15 eurós (közel hatezer forintos) óránkénti összeg egyelőre nem jött össze, mivel túlságosan megterhelte volna a vállalkozásokat, amelyeknek még le kell dolgozniuk az eddigi veszteségeiket is. 

A Badische Zeitung szerint viszont a kemény tárgyalások után most

történelmi súlyú, kompromisszumos egyezség született,

ami vállalható, megvalósítva az egyensúlyt a munkavállalók és a vállalkozások érdekei között.

Ez amiatt fontos, mert ha nem jutottak volna dűlőre, akkor az állam hozott volna kötelező döntést. 

A német Minimálbér Bizottság tagjai 2025. június 27-én Berlinben
A német Minimálbér Bizottság tagjai 2025. június 27-én Berlinben
Kép: Reuters, Christian Mang

Merkeli „találmány” a minimálbér

Németországban a törvényes minimálbér viszonylag fiatal múltra tekint vissza, nagyon sokáig vitatott volt a politikusok körében. Csak 2015-ben vezették be, óránként bruttó 8,50 eurós összegben Angela Merkel (CDU) kancellár alatt. Az első fontosabb emelés 2022 októberében történt 10,45-ről 12 euróra, törvényi úton, az érintettek bevonása nélkül. A következő két évben viszont csak évente mindössze 41 centet tettek rá a tömegek fizetésére, majd a fordulat tavaly jött el, amikor Scholz, és a mostani kancellár, Friedrich Merz központi kampánytémává tette a munkavállalók jobb megélhetésének kérdését.

Néhány munkahelyet beáldozhatnak

A munkáltatók ugyanakkor figyelmeztetnek a jelentős emelés fenyegető gazdasági következményeire, főként, hogy Németország idén, a harmadik egymást követő évben recesszióval néz szembe.

Különösen a jelenlegi rossz helyzetben egyre nő a kockázat, hogy

a minimálbér munkahelyekbe kerülhet

– mutatott rá a Német Gazdasági Intézet (IW Köln), mivel már vannak arra utaló jelek, hogy a gyenge gazdaság nyomot hagyott a munkaerőpiacon.

A létszámleépítések főleg az egyszerűbb, támogató munkakörökben jelentkeztek, például a mezőgazdaságban, a raktározásban és a vendéglátóiparban, de többször megírtuk, hogy az autóiparban is tömeges leépítések érnek.

A turizmusban máris vészharangot kongatnak: a bevételhiány, a magas munkaerőköltségek és a jelentős alapanyagárak miatt az ipar stabilitása kerülhet veszélybe a kötelező béremeléstől – közölte a Német Szálloda- és Étteremszövetség (DEHOGA), noha a vállalkozások terheinek enyhítésére jövőre adócsökkentéseket is kínál a kormány.

Havi félmillió alatt fenyeget az elszegényedés

A minimálbér meghatározó tényezője Németországban a mediánbér mellett a kollektív szerződéses bérek alakulása is. A mindenkori minimálbér az országos mediánbér 60 százaléka, a cél az, hogy az átlagbér még több ember számára képviseljen védelmet az elszegényedéssel szemben.

Tavaly a lakosság 15,5 százaléka – körülbelül 13,1 millió ember – volt kitéve a szegénység kockázatának.

Ez személyenként havonta 1378 eurónál (~550 ezer forintnál) kisebb havi jövedelemnél áll fenn, az adók és a társadalombiztosítási járulékok levonása után.

A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány szerint a járványválság idején elrendelt, 12 eurós alapóradíj ugyan már enyhített a helyzeten, ám minden hatodik alkalmazott még mindig az alacsony bérű szektorokban dolgozik – idézi a Morgenpost.