Budapesten a lakások többsége, több mint 80 százaléka társasházakban található. Ez mintegy 790 ezer lakást, az ország összes társasházi lakásának 44 százalékát jelenti. A budapesti társasházak változatos építési technológiákat és korszakokat ölelnek fel: a kisebb, jellemzően 4–9 lakásos társasházak gyakran régebbi építésűek, hagyományos szerkezetekkel, és sokszor kisebb alapterületűek.

Ezzel szemben a tíz, vagy annál többlakásos épületek esetében már gyakoriak az ipari technológián alapuló – például paneles vagy előre gyártott – építési megoldások, illetve az újabb, modern téglaépítésű házak is. Ez a sokféleség pedig komoly kihívást jelent a felújítások és az energetikai korszerűsítések tervezésekor.

Kapcsolódó

2007-ig 190 ezer lakás újult meg panelprogramoknak köszönhetően, majd később, a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramban és az Otthon Melege Programban is több tízezer társasházi lakás vett részt. Azonban a felújítási munkálatok sok esetben nem voltak teljes körűek, a panelprogramok indulásakor például sok épület esetében a hőszigetelés csak az épület egy-két oldalát érintette, esetleg nyílászáró cserével együtt. A mostani szigorúbb sztenderdek azonban már korszerűbb anyagok és szerkezetek beépítését írnák elő

– mondta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

Középmezőnyben a budapesti társasházak

Budapest lakásállományának jelentős részét teszik ki az 1945 és 1989 között épült társasházak, amelyek energetikai besorolása gyakran a középmezőnybe (például D–G kategóriába) esik, így korszerűsítésük egyre sürgetőbb. Általános trendként elmondható, hogy minél régebben épült az adott lakás, annál rosszabb energetikai adottságokkal bír.

A 2016 és 2022 között kiadott energiatanúsítványok elérhető adatai szerint az 1945 előtt épült lakótelepek lakásai 43 százalékban, az 1950 és 1960 között épületek pedig 40 százalékban GG vagy annál rosszabb minősítésűek, az arányok az 1960-as évek második felében épült lakásoknál kezdenek javulni. Az 1966 és 1995 közötti építésűek esetében 30 és 40 százalék közötti a legalább CC minősítésű lakások aránya, míg 1971 utáni építésűeknél a GG vagy rosszabb lakások aránya 10 százalék alatti.

A lakásállományon belül igen magas a panellakások aránya is: a 2022-es népszámlálás adatai szerint az összes budapesti lakott lakás mintegy 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 2020-as adatok szerint a panel lakóépületek között a hőszigeteltek aránya 44 százalékos volt, a részlegesen hőszigetelteké 4 százalékos, a nagy társasházaknál ez az arány 26 százalékot, illetve 7 százalékot, míg a kis társasházaknál 16 százalékot és 6 százalékot tett ki.

Mivel azonban a panelépületek szerkezetileg viszonylag egységesek, és a korszerűsítésük azonos minta szerint történhet, a lakásfelújítási és energiahatékonysági programok kiemelt célcsoportjai, és így a jövő zöld lakáspiaci stratégiáinak egyik kulcsfontosságú szereplői lehetnek.

Az energiahatékonyság a lakáspiacon is kifizetődik

Egy korszerűbb, magasabb energetikai osztályba sorolt lakás gyakran drágábban kel el: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladva már egyre kisebb a különbség az árakban.

Az MBH Index szakértői szerint a panellakások esetében az árprémium BB kategória esetén 39 százalékos, CC és FF kategóriák között 20-30 százalék közötti, de még GG kategória esetén is jelentős, 15 százalékos, a bázist jelentő JJ kategóriához képest.

„Az utóbbi években elsősorban a családi házakban élők számára álltak rendelkezésre kedvező feltételekkel állami források a korszerűsítési munkák elvégzésére, azonban a társasházi lakások jelentős része vár még további felújításra. Egy lakás energetikai jellemzője közvetlenül befolyásolja a fenntartási költségeket, a lakás értékét, sőt, egyes esetekben még a hitelképességet is, az energetikai besorolás éppen ezért a lakáspiacon is egyre fontosabb mutatóvá válik” – tette hozzá Nagy Gyula.