Emmanuel Macron a legendás tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau örökébe lépve, az ENSZ óceánokról szóló konferenciájának június 9-i, nizzai megnyitóján feltüzelte a hallgatóságot szavaival:
A mélységeket nem lehet eladni, mint ahogyan Grönland sem eladó, mint ahogyan az Antarktisz vagy a nyílt tenger sem eladó.
Ugyanitt a francia elnök bejelentette, hogy június 15-én látogatást tesz Grönlandon. Célja, hogy „megerősítse az együttműködést” ezzel a Dániához tartozó szuverén területtel.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Macron kijelentette, hogy azért megy Grönlandra, hogy szolidaritást vállaljon a grönlandi miniszterelnökkel, és hogy azt mondja:
itt vagyunk, és készek vagyunk újra befektetni, hogy ne legyen rablás és fenyegetés veszélyének kitéve ez a terület.
A kanadai G7 csúcsra Grönlandon keresztül utazik Macron. Az Elysée palota jelezte, hogy a grönlandi miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen és a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen közös meghívására utazik Macron a területre. Ők ketten együtt fogják fogadni.
„A francia megközelítés szerint Grönlandot nem szabad átengedni az USA-nak. Európa biztonsági érdekei, az ásványkincsek miatt sem. Ráadásul a környezetvédelmi szempontból is jobb, ha Európa őrködik a terület felett Párizs szerint”
– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Fejérdy Gergely.
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója úgy látja: a francia elnök vállalja a konfliktust Donald Trumppal, és meg akarja mutatni, hogy Grönland amerikai megszerzésével szemben fel kell lépni.
Felidézte, hogy korábban Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Trump fenyegetőzéseire reagálva kijelentette, hogy
hajlandó lenne Franciaország felvetni annak a gondolatát, hogyha Grönland szuverenitása sérülne, akkor európai katonákat vetnének be a terület biztosítására.
A francia-amerikai kapcsolatokban nem egyedi, hogy Párizs élesen szemben áll Washingtonnal.
A szakértő szerint Macron ehhez a tradícióhoz kapcsolódva próbál fellépni francia és egyben európai színekben.
„Párizs meg van győződve arról, hogy stratégiai, biztonságpolitikai és gazdasági, így az ásványkincsek és az energiahordozók tekintetében is fontos, hogy Európa megőrizze befolyását Grönland felett”
– közölte a vezető kutató, egyben hozzátette, hogy
- a francia-dán kapcsolatok kiválóak és személyesen is jó kapcsolatokat ápol Macron Mette Frederiksen, dán miniszterelnök asszonnyal.
- Franciaországnak ráadásul külön nagykövete van, most éppen Olivier Poivre d’Arvor tölti be ezt a pozíciót, aki sarkköri kérdésekkel és az óceán ügyekkel foglalkozik.
Párizs számára évtizedek óta világos, hogy fontos geopolitikai helyszínek az északi- és a déli sark. Ezek nem csak biztonságpolitikai kérdések miatt vannak szem előtt, hanem a klimatikus viszonyok elemzése és befolyásolása és az ásványkincsek miatt is. Grönland ebből a szempontból is meghatározó helyszín.
„Macron szeretné azt is kihasználni, hogy az ENSZ óceánokról szóló nagy konferenciáját Nizzában tartották június 9-13. között, így Franciaország az óceánok témakörében is fontos üzeneteket tud megfogalmazni. Grönland, mint az Atlanti-óceán északi részén fekvő terület így logikusan kapcsolódik ehhez a tematikához is” – fogalmazott Fejérdy Gergely.
A grönlandi játszma hamarabb eldőlhet, mint gondolnánk
A világ legnagyobb szigetének megvásárlása éppoly kevéssé tűnik életszerűnek, mint az egyoldalú amerikai katonai megszállása.Az MKI vezető kutatója úgy látja, hogy Macron a grönlandi látogatással megpróbál látványosan jelen lenni a nagy nemzetközi kérdésekben, részben azért, mert ez a francia tradíció, és valóban
őszintén meg kívánja védeni ezt a területet az amerikai „ragadózó magatartással” szemben, mert úgy véli, hogy ez a valódi francia és európai érdek.
A G7-csúcs előtt ennek a látogatásnak a súlya még inkább érzékelhető a szakértő szerint, főleg, hogy a megvitatásra kerülő témakörök között, ha tételesen Grönland nem is szerepel, ám a fő kérdésekkel kapcsolatba hozható.
„Persze Macron gesztusa mögött felsejlik az is, hogy egy-egy ilyen látványos világpolitikai gesztussal a belpolitikai nehézségekről is jobban el tudja terelni a figyelmet”
– fogalmazott Fejérdy Gergely, egyben hozzáfűzte:
„Párizs mindent megtesz, hogy az Északi-tengeri hatalmakhoz tartozzon, ám nem kívánja a sarkvidéki terület tételes felosztását, inkább nemzetközi együttműködést szorgalmaz, illetve a meglévő határok tiszteletben tartását”.
Budapest és Varsó is kérheti a francia nukleáris ernyőt, ha Trump kivonná a védelmet
Berlin szintén Párizshoz fordulhat nukleáris védelemért, ha nincs más választása, mert „még mindig jobb a francia, mint ha nincs semmi” – hangsúlyozta az Economxnak a szakértő.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
Fertőzés veszélye miatt termékvisszahívásról döntött a DM
Végleg búcsút inthetünk a Revolut egyik előnyének?
Az új legfőbb ügyész sem ereszti Magyar Pétert, egyre dühösebb a Fidesz
Fertőzött a Balaton egyik strandja, senki nem mehet a vízbe
Nem csökkennek a várólisták, sőt – Mutatjuk a friss számokat
„Ez az igazság pillanata” – brutális csapást mérhet Izrael gazdaságára az EU
Egy igazi magyar sikertörténet: a hazai gépipari termelés 90 százaléka külpiacra kerül
Kifakadt Parajd-ügyben a romániai Greenpeace: „A miniszter kijelentései nemcsak félrevezetőek, de mélységesen felelőtlenek is”
Óriási változás az autópálya-matricáknál – lezárult egy korszak
