Kína kapuján keresztül menekülő utat találhat a magyar gazdaságpolitika. Júniusban ugyanis Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is gazdasági megállapodásokat kötött kínai partnerekkel, kiemelve, hogy

Kína ma Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere. 

We love Kína

Ez egyébként olyannyira igaz, hogy a Századvég Európa Projekt nevű kutatásából kiderül:

a legnagyobb arányban a magyarok (85 százalék) vélik úgy, hogy a kereskedelmi konfliktus árnyékában az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal és Kínával is a békés kooperációra kellene törekednie. 

Az Európa-projekt kutatás legfrissebb eredményei szerint a lakosság Európa-szerte azt várja el a brüsszeli döntéshozóktól, hogy az unió – az ideológiavezérelt Kína-ellenes politika helyett – az Egyesült Államokkal és Kínával egyaránt a békés együttműködésre törekedjen. A Századvég közlése szerint a kutatás rámutat, hogy tízből hat uniós megkérdezett úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak mindkét nagyhatalommal békés gazdasági együttműködésre kell törekednie, továbbá mind a 27 tagországban 50 százalék feletti azon válaszadók hányada, akik osztják ezt az álláspontot. 

A leginkább Kína-barát uniós országok:

  • Magyarország: 85 százalék;
  • Ausztria: 72 százalék;
  • Málta: 69 százalék;
  • Portugália, Németország, Románia, Görögország, Finnország: 67 százalék;
  • Luxemburg, Bulgária, Ciprus: 66 százalék;
  • (…)
  • Csehország, Lengyelország: 51 százalék.

A Századvég azt is felidézi, hogy Brüsszel szankciós csomagot készít elő két kínai bank ellen, amelyek a gyanú szerint segítették Oroszországot a nyugati kereskedelmi tilalmak megkerülésében.

Kiemelik: ez lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió harmadik országbeli pénzintézetekkel szemben foganatosít büntetőintézkedést Oroszország háborús támogatása miatt, ugyanakkor Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyértelművé tette, hogy „súlyos következményekkel számolhatnak” azok az országok, amelyek kereskedelmi úton hozzájárulnak Moszkva háborús gépezetének fenntartásához.

Tovább árnyalja a képet, hogy a szankciók előkészítésével párhuzamosan a brüsszeli vezetők éppen a jövő hónapban terveznek csúcstalálkozót tartani Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.

Hszi Csin-ping és Ursula von der Leyen 2024. május 6-án Párizsban
Hszi Csin-ping és Ursula von der Leyen 2024. május 6-án Párizsban
Kép: Getty Images / Corbis, Christian Liewig

Őket mindenképpen megelőzték a magyar gazdasági vezetők, még úgyis, hogy a Budapesten megrendezett CPAC Hungary-n felszólaló amerikai vendégek élesen kritizálták az Egyesült Államok kommunista gazdasági (és katonai) riválisát. 

Made in Kína

Mindenesetre Varga Mihály együttműködési megállapodást írt alá Gongsheng Pannal, a People’s Bank of China elnökével, és kijelentette: a jelenlegi bizonytalan világgazdasági környezetben Magyarország kiemelten számíthat keleti partnereire a pénzügyi stabilitás és a kiberbiztonság terén is. A jegybank elnöke szerint az aláírt megállapodás

tovább erősíti a két jegybank közötti együttműködést és ösztönzi a tudásmegosztást többek között olyan fontos területeken, mint a zöld pénzügyek, a kibercsalások elleni küzdelem és a pénzügyi stabilitás.

Kína továbbra is hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi partnere: az import területén Németország után a második helyen áll. Ezzel együtt a Kínából Európába érkező működőtőke legnagyobb része Magyarországra érkezik: ennek mértéke a tavalyi évben is elérte a 3,1 milliárd eurót

– hangsúlyozta Varga Mihály.

Nagy Márton hivatalos pekingi látogatása során három kiemelt gazdaságpolitikai egyeztetésre is sor került:

  • a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC);
  • az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT), valamint
  • a kínai Pénzügyminisztérium vezetőivel. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint Kína ma Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere, a beruházási volument tekintve mind 2023-ban, mind 2024-ben a legfontosabb beruházó ország volt.

Magyarország megerősítette pozícióját, mint a régió vezető kínai tőkeközpontja, hiszen az összes Európába irányuló kínai befektetés 31 százalékát vonzotta, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát.

A megbeszélések célja a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítése, a gazdasági semlegesség politikájának jegyében az ipari és technológiai együttműködés mélyítése, valamint a két ország közötti pénzügyi partnerség növelése volt. A megbeszélések eredményeként az NDRC-vel egyetértési megállapodás született a mesterséges intelligencia területén történő együttműködésről, míg az MIIT-val szándéknyilatkozat aláírására került sor egy Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport felállításáról.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter - Kép: MTI, Lakatos Péter

Az NDRC vezetőivel folytatott egyeztetésen a felek a magyar iparfejlesztési stratégia kulcsterületeit tekintették át. A tárgyalás fókuszában az önvezető járművek fejlesztéséhez kapcsolódó mesterséges intelligencia megoldások, valamint a hazai kkv-szektor versenyképességének javítása állt. A találkozó során a felek aláírták az intézmények közötti harmadik egyetértési megállapodást, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésére és azok ipari felhasználására irányul. Az MIIT-val tartott tárgyalás zárásaként

szándéknyilatkozat született a Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport létrehozásáról, melynek célja a legfejlettebb technológiák megismerése és azok magyarországi alkalmazhatóságának elősegítése.

A munkacsoport tagjai Magyarországról a témával foglalkozó szövetségek, egyetemek, valamint az ágazatban működő hazai vállalatok mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz, miközben kínai oldalról az MIIT és az általa összeállított Fehér Listán szereplő vállalatok. Ezáltal a legfejlettebb, legbiztonságosabb működésű technológiákat ismerhetik meg a magyarországi szereplők.

Az pedig sors furcsa fintora, hogy azon a napon, amikor az MNB nyilvánosságra hozta, az árrés nyár végi kivezetése ősztől áremeléshez vezet, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) közgyűlésén is részt vett. Az esemény kapcsán a kormány célja, hogy tovább erősítse hazánk találkozási pont jellegét, ahol a keleti és a nyugati tőke és technológia összekapcsolódik.

Ez a találkozás a fejlesztési bankokra is vonatkozik: szükséges a nyugati (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európai Beruházási Bank) és a keleti (AIIB) bankok jelenléte és támogatása egyaránt. Az AIIB 2016 óta működő, 110 tagországot tömörítő szervezethez Magyarország 2017-ben, az első bővítés körben csatlakozott. Az AIIB első évtizede sikeresen zárult, a nemzetközi hitelminősítők minden évben AAA-besorolással ismerik el a bank megbízhatóságát, miközben 10 év alatt több mint 60 milliárd dollárt fektetett be elsősorban az energiaátmenetet, a fenntartható közlekedést és a tiszta vízhez való hozzáférést szolgáló projektekbe.

Nagy Márton a bank menedzsmentjével három kiemelt közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektről tárgyalt:

  • a magyar-szerb határátkelők kapacitásának bővítéséről;
  • a V0 vasúti körgyűrű építéséről;
  • és a hazai elektromosautó töltőállomások hálózatának fejlesztéséről. 

Welcome to Kína

Sokan úgy gondolnak Kínára, mint a gonosz birodalomra, ami le akar győzni mindenkit. Viszont a kínai mentalitás nem a világdominancián alapszik, hanem hogy biztosítsa a saját lakossága jólétét. És mivel ekkora rendszerről van szó, bármit is csinálnak, értelemszerűen az gigantikus méretű lesz, egy 400 milliós Egyesült Államokhoz képest is. Amit viszont mi is ki tudunk használni

– többek között erről is beszélt Artner Gábor Péter, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (Hungarian Export Promotion Agency - HEPA) vezérigazgató-helyettese az Economxnak adott júniusi interjújában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérszervezetének vezetője hozzátette: Kínában nyitottak a magyar termékekre, köztük a luxusélelmiszerekre,

nagy kedvencük például a libamáj.

Imádják a borainkat, főleg a tokajit. Ebben óriási piaci lehetőségeink vannak. Több kormányzati és gazdasági szereplővel is tárgyaltam már ott, és az az egységes üzenetük, hogy Kína fontos szerepet szán Magyarországnak. Ezt nagyon jól illusztrálja a mi kiváló társszervezetünk, a HIPA eredményessége, a Magyarországra elektromágnesként bevonzott nagyszámú beruházás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni

– magyarázta.

Dr. Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon
Dr. Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon
Kép: MTI, Bodnár Boglárka

Artner Gábor Péter nemrég személyesen is részt vett a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti együttműködésre épülő China-CEEC Expon. Ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy Magyarország nemzeti standdal, a HEPA pedig tizenegy céggel érkezett a kínai kiállításra. Ezek a magyar cégek élelmiszeripari, valamint szépészeti és kozmetikai termékeket, alkoholos italokat, főleg borokat, valamint logisztikai megoldásokat mutattak be, vagyis meglehetősen széles palettát fedtek le.

 Szerinte kiváló alkalom volt a CEEC, hogy a kínaiak közvetlenül megismerhessék Magyarországot és az exportáló vállalatainkat. Az országimázs építése mellett a B2B üzleti megbeszélési lehetőségek nagyon fontos pillérei ezeknek a megjelenéseknek. Voltak olyan cégek, akik már ott aláírtak konkrét megállapodásokat, vagy megállapodtak üzleti együttműködésben – tette hozzá.

Kapcsolódó