Több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki hazai focicsapatok mögött álló cégek a most záruló idényben élvonalban játszó csapatoknak, amelyeknek 1370 alkalmazottjuk van  – írta meg a G7. Ebből ki lehet számolni, hogy a szektorban az átlagos fizetések háromszor-négyszer magasabbak az országos medián keresetnél. De. Vannak az óriási összegeket kereső focisták és sportszakemberek, valamint a bérük alapján nagyjából az országos átlagba beolvadó adminisztrációs munkatársak.

A lap arra tette kísérletet, hogy a cégek beszámolóiból kiderítse, hogy az egyes alkalmazotti kategóriákra mennyi pénzt szántak az elsőosztályú csapatok, és mennyi a focisták átlagbére a hazai élvonalban.

Egy átlagosan kereső NB I-es magyar focista a hazai medián bér majdnem tizenötszörösét viszi haza, a legjobban fizető Fradinál pedig ez a szorzó már közel negyvenszeres.

A labdarúgó csapatokat működtető cégek a bérekre költik a legtöbbet, a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások. Sőt, van, hogy egyes klubok a teljes bevételüknél is jóval többet költenek ilyen célra. A 2024/2025-ös szezont az NB I-ben töltő csapatoknál az előző üzleti évben ez az arány kissé alacsonyabb, mindössze 60 százalék volt.

Így jött ki a 38 milliárd.

Mivel az élvonalban szereplő együttesek összesített költségvetése 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta, a fent említett 60 százalék közel 38 milliárd forintot jelentett. A korábban említett 35 és a most jelzett 38 milliárd között az a különbség, hogy utóbbiban a bérek mellett a járulékok és a személyi jellegű egyéb kifizetések is benne vannak.

A labdarúgók mellett még a legkisebb csapatoknál is fizetési listán vannak az edzők és a háttérben dolgozók, de a Diósgyőr Futball Club Kft.-nél például átlagosan 256 ember dolgozott tavaly, de jóval kétszáz felett volt a foglalkoztatottak létszáma az FTC Labdarúgó Zrt.-nél is.

Az UEFA-nak van adata arra, hogy a különböző országokban mennyi jut a teljes bérköltségből a labdarúgókra, ezt azonban csak ligaszinten adja meg, így a csapatok közötti különbségeket nem lehet belőle meghatározni.

Magyarországon azonban a focisták rendkívül kedvező feltételekkel adózhatnak, és a munkáltatóiknak sem kell járulékot fizetniük utánuk.

Ezért a cégek beszámolóiban szereplő bérezési adatokból elég nagy pontossággal ki lehet számolni, hogy mennyi pénzt fizettek ki hagyományosan adózó bérként, és mennyit ilyen speciális adózási formában.

Ötmilliós nettó átlagbér

A sportszakembereknek kifizetett összegből átlagosan 82 százalék juthatott a labdarúgókra, a többit kapták az edzők, így mindent összevetve

  • az NB I-es csapatok 2024-ben 24,4 milliárd forintot fizethettek ki csak a focistáiknak bruttó bérként.

Ez az összeg

  • 344 labdarúgó között oszlott meg így 5,9 millió forintos havi bruttó kereset jön ki, és a kedvező adózásnak köszönhetően ebből szinte pontosan ötmillió forintos nettó átlagbér adódik.

Az egyes csapatok között nagyon jelentős különbségek vannak.

  • A Fradinál a bruttó havi bér 16, a nettó 14 millió forint körül alakulhatott.
  • A Puskás FCnél hatmilliós nettó bérrel lehet számolni,
  • a Nyíregyháza pedig csak tizedannyit fizethetett játékosainak, mint a Fradi.

Ezek a fizetések már nemzetközi összevetésben is kifejezetten magasak.

Ha csak a labdarúgóbéreket nézzük, akkor a magyar csapatok bő 30 százalékkal többet költhetnek ilyen célra, mint a lengyelek, és az osztrák liga sincsen messze.

Megköttetett a gigabiznisz: 10 milliárd dollárért cserélt gazdát az ikonikus csapat

Óriási összegért vált tulajdonost a Los Angeles Lakers, amivel a sportág legértékesebb franchise csapata lesz. Erről itt írtunk >>>