Az interjúban szóba kerül, hogy:

  • A magyar vállalatok többsége még az elektrifikáció elején jár, de a nemzetközi trendek már itthon is éreztetik hatásukat;
  • A leányvállalatokra egyre több esetben anyavállalati szintről érkezik elvárás az elektromos átállásra;
  • A töltőinfrastruktúra kiépítése közös felelősség: állam, cégek és szolgáltatók együttműködésére van szükség;
  • A vállalatok körében nő az érdeklődés a használt járművek iránt, főként gazdasági és fenntarthatósági okokból;
  • A fokozatos átállás segíthet megfelelni az EU-s károsanyag-kibocsátási előírásoknak;
  • A fenntartható munkába járás támogatása erősítheti a munkavállalói lojalitást és jóllétet;
  • A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap a flották hatékony és biztonságos működtetésében.

Az Arval Mobility Observatory 2025-ös iparági jelentése szerint már a cégek 85 százaléka foglalkozik stratégiai szinten az elektromos járművek bevezetésével. A tapasztalatai szerint hol tart ebben a folyamatban Magyarország?

Kapcsolódó

Fontos kiemelni, hogy az Arval Mobility Observatory egy nemzetközi szintű felmérés, amely jól tükrözi azokat a trendeket, amelyek rövid időn belül hazánkban is várhatóan megjelennek. Magyarország jelenleg még a fejlődés korai szakaszában jár az elektrifikáció terén, ugyanakkor az irány világosan látszik: egyértelmű a törekvés a nyugat-európai példák követésére. Tapasztalataink szerint jelenleg elsősorban azok a vállalatok aktívak ezen a téren, amelyek mögött nemzetközi háttér áll. Ezek a cégek tudatosan dolgoznak saját elektrifikációs stratégiájukon, és gyakran keresnek meg minket azzal a céllal, hogy szakmai támogatást kérjenek a flotta fokozatos vagy teljes átállításához elektromos meghajtásra. Az érdeklődés és a nyitottság egyre nő, és biztosak vagyunk abban, hogy néhány éven belül a hazai vállalati szféra is lényegesen nagyobb mértékben fog bekapcsolódni az e-mobilitásra való átállásba követve azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a nemzetközi trendek már most kirajzolnak.

A jelentésben is látszott, hogy nemzetközi szinten ez már egy nagyon komoly folyamat, és akkor ez a magyarországi leányvállalatoknál megjelenik itthon is?

Igen, határozottan. Sok esetben az anyavállalatok részéről konkrét elvárás, hogy a helyi leányvállalatok is kövessék az elektrifikációs irányelveket.

Tapasztalataink szerint a bevezetés kezdetén a munkavállalók körében gyakran jelentkezik bizonytalanság vagy ellenérzés. Sokan úgy érzik, hogy az elektromos járművek használata nem választás kérdése, hanem külső nyomás eredménye.

Ugyanakkor, miután személyes tapasztalatot szereznek az új típusú közlekedésről, sok esetben megváltozik a véleményük és épp ők válnak az elektromobilitás leghitelesebb nagyköveteivé. Mivel a dolgozók számára megnyugtató érzés lehet tudni, hogy a napi közlekedésükkel ők maguk is aktívan hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, az elektromos mobilitás nemcsak a vállalati fenntarthatósági célokat szolgálja, hanem erősíti a munkavállalói elköteleződést is mind a munkahely, mind a fenntarthatóbb jövő iránt.

A felmérésben is szereplő töltőpont-hiányt miként lehetne Magyarországon a leghatékonyabban kezelni? Az államnak vagy a cégeknek kellene ebben nagyobb szerepet vállalniuk véleménye szerint?

A kérdés komplex, és minden szereplőnek ki kell vennie belőle a részét. Az állami támogatások – különösen, ha uniós források is rendelkezésre állnak – akkor lennének igazán hatékonyak, ha célzottan, a megfelelő helyeken kerülnének felhasználásra. Létfontosságú lenne, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem vidéken is kellő számú töltőállomás álljon rendelkezésre. Emellett kulcsszereplők a töltőállomás-üzemeltetők is, akik már jelentős összegeket fektettek be a hálózat fejlesztésébe, és gyorstöltőkkel egyre több helyen jelennek meg – ez nagy segítséget jelent a felhasználóknak. Az otthoni töltés kiépítése szintén fontos szempont, és örömmel látjuk, hogy egyre több cég nemcsak lehetőséget biztosít erre, de konkrétan támogatja is a kiépítést, sőt egyes esetekben az elhasznált energia költségét is megtéríti a dolgozónak. Ez nagyon előremutató irány. A céges töltőinfrastruktúra fejlesztése szintén elindult: számos irodaházban már telepítenek töltőket.

Összességében tehát ez közös feladat: az államnak, a piaci szereplőknek és a felhasználóknak egyaránt nyitottnak kell lenniük, hogy a technológia valóban elterjedhessen.
Forrás: Arval Magyarország
Kép: Arval Magyarország

Hogyan látja, a magyar piacon milyen típusú céges autókra és mobilitási megoldásokra van a legnagyobb igény jelenleg?

Jelenleg a vállalatok elsődleges szempontja a költséghatékonyság, amit jól tükröz a teljes birtoklási költség (TCO) szemléletének térnyerése. Az új gépjárműbeszerzéseknél csökken a dízel autók aránya, a benzinüzemű és hibrid hajtású modellek továbbra is dominálnak, ugyanakkor egyre több vállalat nyit a tisztán elektromos autók felé. Ahogy elérhetővé váltak kedvezőbb árkategóriájú, mégis jól felszerelt modellek, egyre érzékelhetőbb a növekvő érdeklődés az utóbbi kategória iránt is. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a hazai autópark átlagéletkora még mindig közel 17 év, ami jelentős lemaradást jelez nemcsak technológiai, de biztonsági szempontból is. Bőven lenne tehát tér a megújulásra és az elvárásokhoz való igazodásra.

Milyen okok állnak amögött, hogy Magyarországon is egyre több vállalat dönt a használt járművek mellett a flottája bővítésekor? Milyen típusú vállalatok számára a legideálisabb megoldás az ilyen járművek flottába állítása?

A használt járművek flottába állítása egyre inkább szerves részévé válik a tudatos és fenntartható mobilitási stratégiáknak. Az új járművek gyártása helyett sok esetben racionális és környezeti szempontból is előnyös megoldást jelent a megfelelő műszaki állapotban lévő, rendszeresen karbantartott autók újrafelhasználása.

Bár nehéz általános érvényű szabályt meghatározni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások mutatnak nagyobb nyitottságot az ilyen típusú megoldások iránt.

Számukra különösen fontos a gazdaságos üzemeltetés, ugyanakkor egyre gyakrabban jelenik meg az igény arra is, hogy működésük környezeti lábnyoma csökkenjen. 

Mekkora kihívást jelentenek a flottakezelők számára az Európai Unió egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási céljai? Mennyire érezhető a feszültség a környezeti előírások betartása és az üzleti realitások (lásd költségérzékenység) között a magyar piacon?

A kihívás jelentős, és várhatóan tovább nő a flottakezelőkre és lízingcégekre nehezedő nyomás, hogy érdemi szerepet vállaljanak az uniós célkitűzések teljesítésében. Célunk, hogy ügyfeleink számára olyan megoldásokat kínáljunk fel, amelyek megfelelnek a szabályozási elvárásoknak, ugyanakkor a hosszú távú üzleti fenntarthatóságnak is. Ezt tanácsadási szolgáltatásainkkal is támogatjuk, segítve a fokozatos átállást a környezeti és gazdasági szempontból is kiegyensúlyozott flottastratégia irányába.

Tehát alapvetően inkább egy fokozatos átállás zajlik ebbe az irányba?

Igen, egyértelműen. Fontos, hogy mi magunk és az ügyfeleink is aktívan dolgozzanak azon, hogy közösen minél előbb elérjük ezeket a célokat. Hiszünk abban, hogy a jól ütemezett, átgondolt átállás nemcsak a szabályozási megfelelést segíti, hanem hosszú távon versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára.

Milyen üzleti előnyei lehetnek annak, ha egy vállalat aktívan támogatja a fenntartható munkába járási formákat? Miként lehet hatékonyan kombinálni a céges flottát és a mikromobilitási eszközöket?

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a fenntartható mobilitási megoldások nemcsak környezeti és gazdasági, hanem munkavállalói jólét és elégedettség szempontjából is előnyösek. Célunk, hogy olyan mobilitási csomagokat kínáljunk partnereink számára, amelyek minden érintett – a munkáltató, a munkavállalók és a környezet – számára kedvezőek. A komplex mobilitási megközelítés azt is lehetővé teszi, hogy a vállalatok rugalmasan reagáljanak a különböző munkavállalói igényekre.

Vannak olyan munkakörök, amelyek esetében az autós közlekedés elengedhetetlen – például ingázás vagy rendszeres ügyféllátogatások esetén. Számukra olyan megoldásokat kínálunk, mint az elektromos autók, az otthoni töltőinfrastruktúra kiépítése, valamint a flottakezelési szolgáltatások. Mások számára azonban a mikromobilitás – például az elektromos kerékpár – jelenti a praktikusabb választást.

Ezt felismerve vezetjük majd be az e-kerékpárok operatív lízingjét is, amely egyre népszerűbb alternatíva. Ezen kívül a vállalati carsharing – azaz egy belső flottához való időszakos hozzáférés – is egyre inkább előtérbe kerül, mint rugalmas és költséghatékony megoldás. Különösen városi környezetben, például Budapesten, a közösségi közlekedés integrálása szintén kulcsfontosságú lehet a teljes mobilitási rendszer optimalizálásához. Amennyiben ezek az elemek egy jól átgondolt rendszerben, egymást erősítve jelennek meg, a vállalatok nemcsak hatékonyságot növelhetnek, hanem hozzájárulhatnak egy egészségesebb és fenntarthatóbb munkakörnyezet kialakításához is. Az egészségtudatosság ebben a kontextusban különösen fontos: ha a napi közlekedésbe beépül a mozgás, annak hosszú távon társadalmi szinten is pozitív hatásai lehetnek.

A cégeknél alapvető elvárás, hogy minél hatékonyabban és biztonságosabban üzemeltessék a flottájukat. A különféle digitális megoldások, illetve a mesterséges intelligencia ebben milyen szerepet játszhatnak?

A digitális megoldások, különösen a mesterséges intelligencia, egyre nagyobb szerepet kapnak a flottamenedzsmentben. Az olyan fejlesztések, mint a chatbotok és voicebotok, ma már képesek a nap 24 órájában támogatást nyújtani a felhasználóknak – legyen szó akár gépjárművezetésről, akár elektromos kerékpárok használatáról.

Vészhelyzet esetén ezek a rendszerek automatikusan felismerik a problémát, és szükség esetén azonnal élő ügyintézőhöz irányítják az ügyfelet. 

A telematikai eszközök, például az Arval Connect, folyamatos adatgyűjtéssel támogatják a vezetési szokások elemzését. Az így nyert információk nemcsak a biztonság növelését szolgálják, hanem a költséghatékonyságot is – például a költségelosztás vagy a flotta optimalizálása terén. Ezen felül a digitális oktatási megoldások is fontos szerephez jutnak. Az online elérhető Driving Academy program célja a vezetési biztonság javítása, amely a tapasztalatok alapján mérhetően hozzájárul a baleseti kockázatok csökkentéséhez. Az adatalapú döntéstámogatás szintén kulcsfontosságú: az olyan megoldások, mint az Arval Consultancy, elemzési szolgáltatásaikkal segítik a vállalati flották hatékonyabb működtetését, miközben támogatják a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási célok elérését is.