Közeleg a május 31-i határidő, amikor lejár az élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi láncokra vonatkozó árrés-csökkentési rendelet. Napok választanak el tehát minket attól, hogy megtudjuk, meghosszabbítja-e a kormány az intézkedést vagy esetleg kivezeti. 

Közel 10 milliárdos kár keletkezett a szektorban

Hétfőn mutatta be javaslatait a GKI és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az árréscsökkentést célzó intézkedések kivezetéséről, s a hosszú dokumentumban a rendelet következményeit is bemutatták. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szinte azonnal reagálni szokott az ilyen akciókra, most azonban hallgatnak. Az Economxnak nyilatkozó OKSZ elnök szerint még ők sem kaptak „hivatalos” választ, ám van remény arra, hogy bevonják őket a szakmai egyeztetésekbe 

Kozák Tamás elmondta,

„a GKI mérései fontos dolgokat mutatnak, körülbelül 8-10 milliárd forintos veszteség született eddig szektorálisan. Mivel az ágazatnak egyébként magas a hozzáadott értéke, ez a veszteség a GDP-t is komolyan vissza fogja húzni”.

Azt is elmondta, hogy komoly problémát jelent a boltbezárási kényszer, hiszen a boltok körülbelül egyötöde elképzelhetőnek tartja, hogy bezárni kényszerül. Itt leginkább a kisboltokról van szó, főleg falvakban, ahol 80 százalékban élelmiszer szerepel a kínálatban, így más a fajlagos költség.

Az ellátási lánc szintjén is egyre feszítőbb a probléma. „Ideig-óráig van egyfajta önkorlátozó ármagatartás, és a beszállítók többsége partner a felelős árképzésben de hosszú hónapokig nem lehet ezt csinálni. Ha az árfolyam vagy az energia miatt költségtöbblet keletkezik, azt megpróbálják tovább hárítani vagy a termelési kapacitáson változtatnak” – hívta fel a figyelmet a problémára Kozák Tamás. Mit tud csinálni a beszállító? Ha túlkínálat van, csökkenti az árat, de az veszteség. A többletkeresletnél pedig növeli az árat, de ez meg az inflációt nyomja fel, tehát bármerre indulunk ebben a rendszerben, teljesen elszakadunk a piaci logikától” – húzta alá.

Kisebb lett a kosárérték a rendelet bevezetése óta

Az OKSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szóban forgó termékeknek a keresletrugalmassága merev, tehát hiába megy le a tejföl ára, nem fogunk kétszer annyit fogyasztani, mint ahogy trappista sajtból sem vásárolunk 1 kg helyett 2 kg-t csak azért, mert most olcsóbb. Az alacsony jövedelműeknél persze jelenhet a mesterséges árcsökkentés némi plusz fogyasztást, de ennek csekély az érzékelhető súlya. Azoknál pedig akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, vásárlóerő-többlet keletkezik, ám ez inkább a megtakarításokat fogja növelni.

Kép: MTI, Balogh Zoltán

Kozák Tamás hozzátette, hogy „a GKI kutatás szerint csökkent a vásárlói kosár értéke, mióta bevezették az árrés-csökkentést. Ennek az oka pedig az elbizonytalanodás. Nem biztos, hogy a vásárló ennyire tudatos, de mindenki bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha kivezetik a szabályozást. Megint megugrik mindennek az ára?”.

Ezzel kapcsolatban nagy kérdés, hogy ha a kivezetéssel megint felmennek az árak, és ismét nő az infláció, akkor azt megint korrekciózzák valahogy? A mostani adminisztratív beavatkozás miatt elképzelhető, hogy a korrekciót is korrigálni kell. A mesterséges technikai infláció az árakban hektikus mozgást hoz, és ez a vásárlónak követhetetlenné válik.

A kormány minden bizonnyal úgy gondolta, hogy az árak csökkentésével a vásárlók is visszatérnek a boltokba, vagy legalábbis többet fognak költeni. De ez nem így történt, pedig ráfért volna az ágazatra, hiszen a kiskereskedelmi makroadatok a covid-járvány óta nem mutatnak jó tendenciát.

„A világjárvány környékén volt egy törés, előtte évente 4-5 százalékkal emelkedett a forgalom. Azóta viszont nem találja magát a kereskedelem. Amikor pedig ilyen intézkedések történnek, végig kell gondolni, hogy az rendben van, hogy a vásárlónak kedvező, de vajon gazdaságpolitikailag jó ez? Hiszen komoly hatással van a GDP-re, ha a a kereskedelmi ágazat vesztesége növekszik”– mondta Kozák Tamás.

HR-intézkedések jöhetnek, ha hosszabbítanak

Több lánc is utalt arra korábban, hogy ha ebben a tempóban termelik a veszteséget az extraprofit adó és az árrés-csökkentés miatt, akkor be kell avatkozniuk, hogy életképesek maradhassanak. Az OKSZ vezetője szerint

„a bérfejlesztések elhúzódására komoly esély van, továbbá létszám stop is felmerülhet, a legvégső esetben pedig jöhetnek az elbocsátások, de ez tényleg a legutolsó, amit a vállalatok szeretnének”.

Szintén utaltak arra a láncok, hogy a tavaly év végén leadott 2025-ös költségtervezetek a kormány beavatkozásával alaposan felborultak, erről pedig el kell számolni a külföldi tulajdonosok, anyavállalatok irányába. Kérdés, hogy meddig lesznek türelmesek a vállalatvezetők, meddig akarnak Magyarországon maradni. Vajon megfordul a fejükben a kivonulás gondolata?

Kozák Tamás szerint nem zárható ki, hogy egyesek gondolkodnak ilyenen, de ez nemcsak a külföldiekre igaz, hanem a magyar cégek is egyre rosszabb helyzetben vannak. Ha ez a rendszer ebben a formában fennmarad, akkor változhat a piac struktúrája és a szereplők súlya. A további megszorításokat a kicsik már nem fogják bírni, de a nagyok is elmentek már a falig a megszorítások miatt.

Az OKSZ elnöke szerint most szinten tartás van, s ha minden így marad, akkor már szinten tartó beruházások sem lesznek.

Kapcsolódó