Benéztünk a magyar üzembe, amely szembeszáll a világgal – galéria

A világ talán legszennyezőbb iparágának nyomait épp Magyarországon tüntetik el az egyik leghatékonyabb módon. Európa nyugati felén ma már átlagosan csak 2,5 alkalommal hordanak egy-egy ruhadarabot, miközben az Ázsiából érkező fast fashion termékekbe belefullad a mi kontinensünk is.

Nincsenek szabályok

A helyzetet csak tovább rontja, hogy az

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Európai Unióban egyelőre nem létezik olyan egységes jogi környezet, amely definiálná a textilhulladék-kezelését,

vagy hogy

mikortól meddig nevezhető hulladéknak a textiltermék.

Sőt, még arra az uniós irányelvre is várnunk kell még, ami kötelezne minden tagállamot arra, hogy a hazánkban egyébként már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) bevezessék. Ugyanakkor az ipari várakozások szerint a következő 10-15 évben komoly változások lesznek az európai szabályozásban.

Mindezek tudatában látogattuk meg a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel koncessziós szerződésben álló Textrade Kft. székesfehérvári üzemét,

ahol évente 35 ezer tonna lakossági és vállalati (vendéglátás, szállodák stb.) textilhulladékot dolgoznak fel, és amelynek így az 55-65 százalékából újrahasználható ruha lesz. 

+15

Ők tüntetik el a világ egyik legszennyezőbb iparágának nyomait Magyarországon

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

A Textrade korábban már 1500 darab textilgyűjtő konténerrel segítette a lakosságot abban, hogy az emberek fenntartható módon válhassanak meg a már nem használt ruhadarabjaiktól. Mivel azonban ez a hulladék folyamatosan nő, egyre nagyobb szükség van olyan megoldásokra, amelyek garantálják, hogy az ne a kommunális kukába, rosszabb esetben pedig akár a patakpartra, erdőbe kerüljön. Ennek egyik tökéletes megoldása a textilgyüjtő konténer, hiszen ide kerülve a hulladékot szétválogatják, és gondoskodnak arról, hogy a lehető legnagyobb része visszakerüljön a körforgásba. A kihelyezett konténerek száma így aztán a Mohu érkezésével már megduplázódott, a cél pedig pár éven belül a hatezres szám. Az intézmények, nagyobb áruházak, önkormányzatok a Mohu-nál jelezhetik, ha valahova textilgyűjtő konténert szeretnének elhelyezni. Krain Tamás, a Mohu textilhulladékért felelelős termékmenedzsere elmondta, két cél van, a minél nagyobb területi elérés, és az egyre hatékonyabb újrahasznosítás. Az a szándékuk, hogy átlagosan 1600-1700 lakosra jusson egy konténer, országos lefedettséget biztosítva. Egyébként egy szintén magyar cég, a Caadex Kft. gyártja ezeket a speciális konténereket.

Egy-egy ilyen konténerbe 200-230 kilogramm ruhanemű és textília fér el. Nyilván a helyszíntől függően, de van olyan konténer, amit naponta kell üríteni, de jellemzően hetente legalább egy-két alkalommal szoktak azok megtelni. Az ürítés egyébként kézzel történik, és bár az új típusú konténerek biztonsági rendszerrel vannak ellátva, még így is megtörténik, hogy megpróbálják azokat feltörni, vagy épp élőállatot is dobtak a ruhák közé. 

Majdnem ráment a család megtakarítása

Pozitív történet, de egy lelkes apukának sikerült kidobnia a gyerek téli kabátjával együtt a családi megtakarítást is, ám végül azt megtalálták a Textrade székesfehérvári válogatójában, és visszajuttatták azt a családhoz. Valószínűleg ezért is hívják a válogatót az üzem lelkének az itt dolgozók.

Hunyadi Bence, a cég operatív igazgatója azt is elárulta,

az általuk hasznosított évi 35 ezer tonna textíliának döntő többsége egyébként külföldről érkezik és csak a kisebb hányadát teszi ki a Mohuval kötött koncessziós megállapodásból érkező mennyiség.

Többek között Angliából, Franciaországból, Olaszországból és Németországból importálnak, ezzel Közép-Európa egyik legnagyobb textilválogató üzemeként működnek.

Havi hét kilogramm extraként

Ennek az óriási mennyiségnek körülbelül 55-65 százaléka újrahasznált ruha marad. A minőségtől függően aztán ezek a termékek megjelennek Afrikában, vagy épp Budapest felkapott vintage boltjaiban. Hogy melyik visszagyűjtött ruhaneműnek mi lesz a sorsa, az a többszintű válogatási mechanizmus során dől. A folyamat végén a ruhanemek szerint (például: szoknya, nadrág, gyerekruha, kabát, stb.) lesznek csoportosítva azok a termékek, amelyek átmennek az előzetes minőség-ellenőrzésen. Összesen négyszáz termékkategória szerint osztályoznak a Textradenél. Idetartozik, hogy

az alkalmazottak béren kívüli juttatásként havonta hét kilogramm használt ruhát hazavihetnek. 

Az újrahasznosítás során ipari törlőrongyokat gyártanak a ruhaként már nem használható textíliákból, illetve szintén egy lehetőség, hogy két centiméteres darabokra vágva átadják további hasznosításra alternatív tüzelőanyagnak cementgyáraknak. Bármilyen meglepő, de

lovaspályák borításához is használnak aprított textíliát, amit a felső homokréteghez kevernek, a lovak biztonságos versenyzése érdekében.

Szintén előremutató, hogy innen mindössze a visszagyűjtött mennyiség hozzávetőlegesen 1-2 százaléka kerül lerakóba. Ebből a szempontból a használt ruhák divattá válása nemcsak a társadalmi szemléletformálás, a környezettudatosság miatt fontos, de választási lehetőséget biztosít az ultra fast fashion térhódításával szemben, ami szezononként akár negyven kollekciót is a piacra dobhat. Jellemző, hogy ezek a begyűjtött termékek sok esetben olyan silány minőségűek, hogy nem is lehet azokat ruhaneműként újra felhasználni.

A textiliparban ez különösen fontos: a használt ruhák újrahasználata jelentősen csökkenti a divatipar környezetterhelését. Egyetlen póló előállítása például akár 2700 liter vizet is igényel – ugyanennyi ivóvizet egy ember két és fél év alatt fogyaszt el. Ha ezt a pólót valaki más tovább hordja, azzal nemcsak vizet, hanem szén-dioxid-kibocsátást és nyersanyagokat is megtakarítunk.